NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Kapitány Gabriella - Záhonyi Márta: A népesség megélhetési forrásai és foglalkoztatottsága

figyelembe vegye a nemzetközi ajánlásokat. Az Európai Unióhoz való csatlakozás közeli idő­pontjára tekintettel fontos, hogy a hazai statisztika lehető legteljesebb mértékben biztosítsa az adatok nemzetközi összehasonlíthatóságát. A társadalmi-gazdasági kérdéskörön belül a korábbi népszámlálási gyakorlat több vonatkozásban is eltért az ENSZ ajánlásaitól. A rendszerváltással azonban Magyarországon is megteremtődtek azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik, hogy az ENSZ által alkalmazott fogalmi és osztályozási rendszereket olyan statisztikai ismérveknek tekinthessük, amelyek jól jellemzik társadalmunkat és gazdaságunkat. Arra, hogy ez a foglalko­zási témakörben milyen konkrét változásokat indukált, az adott kérdések vizsgálatakor visszaté­rünk. Azt azonban már most tényként fogadhatjuk el. hogy a végső cél. mint a hazai és a nem­zetközi adatigények kielégítése, „azonos irányban hatott" a kérdések kialakításának a folyama­tában. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a témakör „aktualizálását" bizonyos mértékig kor­látozta a folyamatosság követelménye, vagyis az az elvárás, hogy a népesség legfontosabb jel­lemzői - mint például a gazdasági aktivitás szerint megoszlás — népszámlálásról népszámlálásra összehasonlíthatók legyenek. A kérdőív szerkesztésekor azt is figyelembe kellett venni, hogy a 2001. évi népszámlálás adatainak rögzítése nem hagyományos módon, azaz kézzel történt, hanem a kérdőívek optikai beolvasásával, szkennelésével. Tapasztalatok hiányában ez nem volt könnyű feladat, olykor bizonytalanságot okozott a kérdések és a válaszlehetőségek megfogalmazásában, és nem volt semmiféle kontroll arra vonatkozóan sem, hogy mennyire sikerült élni az új technológiában rejlő lehetőségekkel. 2. Az előkészítés első szakasza (az 1999. évi próbaszámlálás kérdőíveinek elkészültéig) Bár a tényleges előkészítő munkák csak 1998-ban indultak, a 2001. évi népszámlálásra való felkészülés már jóval korábban megkezdődött. 1996. április 1-jei eszmei időponttal a KSH - a hagyományoknak megfelelően - végrehajtotta a népesség és a lakásállomány 2 százalékára ki­terjedő szokásos évtizedközepi reprezentatív adatfelvételét, az ún. mikrocenzust. amely azon kívül, hogy nélkülözhetetlenül fontos információkkal szolgált a rendszerváltozás addigi szaka­szának népesedési és társadalmi folyamatairól, egyben a soron következő népszámlálás mód­szertani próbáját is jelentette. A mikrocenzus kérdőívein körvonalazódott először az a módszer. 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom