NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Czibulka Zoltán: Állampolgárság, nemzetiségi kötődés, vallás

Czibulka Zoltán: ÁLLAMPOLGÁRSÁG, NEMZETISÉGI KÖTŐDÉS, VALLÁS A 2001. évi népszámlálás lebonyolításra számos tekintetben megújult módszertan szerint történt. A korábbi népszámlálásoktól való eltérést az 1990. évi népszámlálás óta a gazdasági, társadalmi, jogi és politikai környezetben bekövetkezett változások tették indokolttá. Egyes változtatások a technikai fejlődés diktálta feltételek és lehetőségek, mások a jogszabályi háttér által megszabott korlátok miatt szükségszerűek voltak. A kérdőívek tervezésekor, a kérdések megfogalmazásakor és az előnyomtatott válaszlehetőségek kialakításakor tekintetbe kellett venni azt is, hogy míg a korábbi magyar népszámlálások alkalmával gyakorlatilag elhanyagolható volt az önkitöltés aránya, addig 2001-ben várhatóan többen kívánnak élni ezzel a lehetőséggel. A címben jelölt témák lakossági fogadtatását az összeírás szervezői és az adatok potenciális felhasználói részéről is fokozott figyelem kísérte: a vallás 1949, az állampolgárság 1960 óta nem szerepelt a magyar népszámlálások tematikájában; a nemzetiségi hovatartozás meghatározásában pedig az 1941-ben történt jelentős módszertani változtatás óta (a nemzetiség, mint önálló kérdés ekkor vált a hazai népszámlálások felvételi programjának részévé) gyakorlatilag változatlan kérdéskör ezúttal jelentősen megváltozott. A nemzetiségi kérdéskör a kérdések számának növekedése, az előnyomtatott válaszlehetőségek száma, a többes kötődés megjelölhetőségének bevezetése, valamint az önkéntes válaszadás miatt is számos új elemet tartalmazott. 1. Állampolgárság Az állampolgárság az egyén és valamely állam közötti jogi kapcsolatot határozza meg, amely létrejöhet születés vagy honosítás alapján, illetve akaratnyilvánítás, egyéni választás, házasságkötés útján vagy egyéb módon. Az ezredfordulós népszámlálásokra vonatkozó ajánlás alapján az állampolgárságra vonatkozó információt - függetlenül a többi népszámlálási kérdéstől minden személyről meg kell szerezni, és a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet Országnevek Nemzetközi Szabványa 1997. évi, berlini kiadásában szereplő háromjegyű alfabetikus kódoknak megfelelően a lehető legrészletesebb feldolgozást kell biztosítani. A kettős vagy többes 53