NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Czibulka Zoltán: Állampolgárság, nemzetiségi kötődés, vallás

állampolgárságú személyeknek lehetőséget kell biztosítani, hogy mindegyiket deklarálja, míg a hontalan, állampolgárság nélküli személyeknek biztosítani kell az erre való utalás lehetőségét. Ugyancsak biztosítani kell annak megjelölését is, ha a személy állampolgársága az államok felbomlása, különválása vagy egyesülése folytán még tisztázatlan. A második világháborút követő 1949. évi népszámláláskor összeírtaknak mindössze 0,6 százaléka volt más ország állampolgára. Az 1960. évi népszámlálás kérdései között szerepelt ugyan a kérdés, de közlésére nem került sor. A következő három népszámlálás során nem is tudakolták az állampolgárságot, annak ellenére, hogy az ENSZ statisztikai szervezetei ajánlották a kérdés feltevését a tagországok népszámlálásai során. A rendszerváltás előtti Magyarországon élő külföldi állampolgárok túlnyomó hányada a vonatkozó szabályok szerint nem tartozott a népszámlálások összeírási körébe, emiatt az országban élő (összeírási körbe tartozó) külföldiek csekély száma és aránya indokolta az 1960. évi adatok közlésének, illetve a további népszámlálásoknál a kérdés elmaradását. A tapasztalatok és a különböző forrásból rendelkezésre álló adatok arra utaltak, hogy az utóbbi egy-két évtizedben jelentősen emelkedett az életvitelszerűen Magyarországon élő, tartózkodó külföldi állampolgárok száma. Az itt élő külföldi állampolgárok nemzetiség, anyanyelv szerinti összetétele is változott. Általában jellemző rájuk, hogy jól, vagy viszonylag jól kommunikálnak magyar nyelven, illetve kialakult az a személyi, baráti körük, amely a magyar nyelvű környezettel a hétköznapi élethez szükséges kapcsolattartást biztosítja. Az itt élő külföldi állampolgárok jelentős része magyar anyanyelvű, magyar nemzetiségű. Körükben találhatók olyanok is. akik a környező országok magyarlakta területein születtek, a közelmúlt politikai és gazdasági változásai miatt települtek be az országba, és olyanok is, akik fiatal korukat Magyarországon töltötték, a XX. század történelmi viharai következtében választottak másik hazát maguknak, de életük hátralévő részét a szülőhazában szeretnék leélni. Az összeírás körébe tartozó külföldi állampolgárok adatainak felvétele a magyar állampolgárokéval megegyező kérdőíveken, minden személyre országosan egységes szabályok szerint folyt. A számlálóbiztosoknak az olyan külföldi állampolgárok összeírása okozhatott problémát. akiket nemzetiségi kötődésük nem befolyásolt abban, hogy Magyarországon éljenek, azaz nem magyar anyanyelvük vagy nemzetiségük miatt választották Magyarországot lakóhelyüknek. Összeírásukkor szinte kizárólagos probléma a kapcsolatfelvétel, ennek során is elsősorban a 54