NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Gratzl Ferenc: A népszámlálás területi előkészítése

lennek, hibásnak minősítette az általa több éven keresztül változatlannak jelentett településrészeket és elnevezéseiket. Ez érthetően zavarokat okozott. Az eltérések tisztázása és javítása közben újabb nehézségek jelentkeztek, mivel a címkezelő programban a településrészek kezelése túl merev volt. Ez abból a gyakorlatból adódott, hogy a településrészek adataiban beállott változásokat a KSH az éves jelentésekben csak dokumentálva (az elrendelő határozat számára hivatkozva) fogadta el. Ez biztosította, hogy a települési önkormányzatok változást csak valós és indokolt esetekben jelenthessenek. A településrészekre vonatkozó programrészbe ezek a kötöttségek is beépültek, a címállományokkal összevont kezelés azonban rugalmasabb megoldást igényelt volna. Az is előfordult, hogy a korábbi jelentések nem voltak eléggé megalapozottak, vagy a címek hozzárendelését a településrészekhez az éves jelentésekért felelős előadó tudta nélkül, jóhiszeműen, de hibásan végezték el. Mindezek a népszámlálás utáni szúrópróbaszerű ellenőrzés alapján szükségessé teszik, hogy a következő, már népszámlálási adatokat tartalmazó helységnévtár kiadása előtt egyeztetésre megküldjük a jegyzőknek a településrészek központi állományát a népszámlálás szerint hozzájuk tartozó közterületi nevekkel és címekkel együtt. A településrészekkel kapcsolatos gondok, a program merevsége tipikusan olyan problémák, amelyeket egy időben végrehajtott és minden részletre kiterjedő próbaszámlálás lett volna hivatott feltárni, illetve megoldani. A problémákhoz az is hozzájárult, hogy a KSH területi igazgatóságai az említett évenkénti adatgyűjtésben nem vesznek részt, így a polgármesteri hivatalok népszámlálási előkészítést végző ügyintézői számára a településrészekkel kapcsolatban csak általános tájékoztatást tudtak adni. Ez hiba volt, mert az előzményeket nem ismerő személyek (esetenként sajnos a jegyző is közéjük tartozott) rosszul értelmezték, vagy meg sem értették a KSH által ismertnek tudott, és ebből adódóan nem elég részletesen és pontosan definiált feladaA címjegyzékek készítéséhez a KSH két címállományt adott át a településeknek: az 1990. évi népszámlálás összeírt címeit a 2000. január 1-jei közigazgatási állapotnak megfeleltetve, illetőleg a BM Központi Hivatalának a személyek nyilvántartásában szereplő lakcímeit 2000. márciusi állapot szerint. A népszámlálási címállomány avultságát és hibáit ismertük, ennek megfelelően definiáltuk a címkezelő program feladatleírását. A BM Központi Hivatala címeit aktuális és a valós helyzetet tükröző állományként kaptuk meg. A két forrásból származó címállományok egyesítése, összefésülése és megfeleltetése volt a címkezelés első lépése, amelynek eredményeként az előzetes vizsgálatok szerint egy kb. 90 százalékban valós tartalmú 39