NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Kígyósi Attila: Helységnévtárakról a népszámlálás kapcsán

egyes lakotthely besorolható. A népszámlálások sikeres, a teljességet biztosító lebonyolításához tehát megfelelő nyilvántartás kell, hogy rendelkezésre álljon a településekről

2. E célt (is) szolgálja a helységnévtári nyilvántartás és annak publikálásra szánt formája, a helységnévtár. E bevezetőként felvázolt gondolatsorban a népszámlálás módszertani szemszögéből igyekeztem a települések nyilvántartásának jelentőségét megvilágítani. A modern helységnévtárak - amelyek megjelenése elválaszthatatlanul kapcsolódik a modern népszámlálások megindulásához - azonban nem előzmény nélküliek, így röviden érdemes áttekinteni e műfaj statisztikatörténeti előzményeit, beágyazódását a helytörténeti tudomány irodalmi közegébe. 1. A helységnévtárak történeti és műfaji háttere A polgári átalakulás korszakában, a felvilágosodás eszméinek és a nemzeti gondolatnak társadalmakat átalakító elterjedése, a tudománynak, a megismerésnek, másképpen fogalmazva az információnak a felértékelődése s nem utolsósorban a hatalom gyakorlásában játszott szerepüknek a felismerése megteremtette a reformfolyamat szellemi vezéralakjainak igényét arra, hogy az ország, a nemzet állapotáról hiteles, a haza egészét felölelő, de ugyanakkor részletes képet kapjanak. Ennek alapján kezdett formálódni az a fajta történeti-geográfiai, későbbiekben leíró statisztikai jellegű, országot, megyéket, illetve más területi/közigazgatási egységeket bemutató helytörténeti irodalom, amelynek jellemzője volt az adatgyűjtés és az adatok rendszerezett feldolgozása. Német és olasz példákat követve készítette el a 18. század derekán Bél Mátyás országismertető művét Notitia Hungáriáé Novae historico-geographica címmel. A címben is meghatározott cél szerint földrajzi leíró szándék tükröződik ebben a számszerű adatokat még alig tartalmazó alkotásban, melyet azonban a hasonló tárgyú munkák között megkülönböztet egyfelől az, hogy a szerző vállalkozásához munkatársakat szervezett, s a területi közigazgatási szervezetet is igyekezett segítségül hívni, másfelől hogy a kutatás-adatgyűjtés eredményeit a vármegyei közigazgatási beosztás szerinti rendszerezésben tette közzé. 2 A tanulmányban sokszor előforduló helység és település fogalmának használatakor az 1995. évi hivatalos helységnévtár 7. oldalán leírtakat tekintettem irányadónak: „a helység fogalma a közigazgatási egységet alkotó települést - a fővárost, a megyei jogú várost, a várost, a nagyközséget és a községet - foglalja magában. A település fogalmán értendő a helység egésze vagy annak központi belterülete, város- vagy községrésze, egyéb belterülete és külterületi lakotthelye is." A város- vagy községrész, egyéb belterület és külterületi lakotthely összefoglalásaként a gyakorlatban használatos a településrész kifejezés is. 48