NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Gratzl Ferenc: A területi előkészítés feladatai, a közelmúlt hazai gyakorlata, új módszerek a 2001. évi népszámlálás előkészítésében

kek, amelyek egyben az összeírás eredményeinek, a kitöltött kérdőívek elszámolására is szol­gálnak. Az eddigi népszámlálások során ez két külön jegyzék volt, amelyek között volt ugyan közvetlen kapcsolat (épületszám és lakássorszám), de ez csak kézi azonosításra volt alkalmas. Az összevonásra azért van szükség, mert a címjegyzék nyomtatásakor minden cím mellé egy számlálókörzeten belüli folyamatos sorszámot rendel a címkezelő program. Ez a címsorszám, amely a továbbiakban - a területi kóddal és a számlálókörzet számával együtt - a címek azono­sítója. Megváltoztatni nem lehet, és az adatfelvétel során rá kell írni az összeíróívekre. Ez az azonosító kód lesz a közös pont a címállomány és a népszámlálási adatok között, ami által le­hetővé válik tetszőleges, címek által meghatározott területekre vonatkozó adatok összeállítása. A címsorszám számlálókörzeten belüli definiálása biztosítja, hogy az összeírás során esetleg fellelt további címek adatai egyszerűen bekerüljenek az adatfelvételi és -feldolgozási rendszer­be. A számlálókörzeti címjegyzék a lakóépületeket azonosító ingatlansorszámot is tartalmazza, amelynek szintén az adatfeldolgozásban lesz majd szerepe. Az összeírás után a számlálóbiztos által jelzett hibák kijavításával, illetve a pótlások berögzítésével a címjegyzék alkalmassá válik a teljesség ellenőrzésére és egyéb technikai feladatokra is. A számlálókörzeti címjegyzék mellett célszerű a számlálóbiztosok számára térképváz­latot is készíteni, amely az általuk bejárandó és összeírandó területet ábrázolja. 8. Számlálóbiztosok és felülvizsgálók szervezése, felkészítésük az adatfelvételre Az adatfelvétel végrehajtására számlálóbiztosokat, valamint az ő munkájukat irányító és ellenőrző felülvizsgálókat kell alkalmazni. A feladat elvégzéséért díjazás jár, mégpedig terüle­tileg differenciáltan. A díjtételeket úgy kell megállapítani, hogy valamennyi számlálókörzetben hasonló keresetet biztosítson a számlálóbiztosok részére, függetlenül attól, hogy viszonylag nagyobb lélekszámú belterületi körzetben, vagy nehezebben bejárható külső övezetekben, illet­ve szórt beépítésű külterületi, tanyai körzetekben végezték az adatfelvételt. A számlálóbiztosok számát a kialakított számlálókörzetek száma határozza meg, de tartalékot is kell biztosítani. A felülvizsgálók számát általában úgy kell megállapítani, hogy 3-5 számlálóbiztos tartozzon min­degyikük irányítása alá. 1960-ban és 1970-ben három, 1980-ban négy, 1990-ben pedig átlago­san öt számlálóbiztost irányított minden felülvizsgáló. Tapasztalataink szerint ez utóbbi már sok volt, ezért a 2001. évi népszámlálás során ismét négykörzetes felülvizsgálati körök lesznek. 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom