NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

dr. Lakatos Miklós: Az adatvédelem jogi szabályozása a magyar népszámlálások történetében

mi törvényre, amelynek oka, hogy az adatvédelmi törvény csak az ún. természetes személyekre hatályos, és nem vonatkozik az ún. jogi személyekre, jogi személyiség nélküli társas vállalkozásokra. Az 1999. évi XLVI. törvényt főleg ez utóbbi különbözteti meg a népszámlálást elrendelő jogszabályoktól és ez az oka annak, hogy jogi megoldásokat tekintve némileg eltér a népszámlálással kapcsolatos törvényektől. (Gazdálkodó szervezetekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget a kormány is megállapíthat, márpedig a mezőgazdasági összeírás főleg ebben a vonatkozásban ró kötelezettséget a lakosságra.) A következő népszámlálás jogi előkészítésénél tehát figyelembe lehetett venni a korábbi népszámlálások jogi szabályozásából felgyűlt tapasztalatokat, a rendszerváltozás után kialakult jogi környezetet, és a fentebb említett 1996. évi mikrocenzust elrendelő törvény tartalmi, formai megoldásait. Az 1996. évi mikrocenzus lakossági fogadtatása megfelelő volt, alacsony esetszámban fordultak elő megtagadások, adatvédelmi problémák nem merültek fel. Ez a tapasztalat alapot adhat annak feltételezésére, hogy az ezredforduló körüli népszámlálás hasonló lakossági fogadtatás mellett, nyugodt körülmények között fog megtörténni. A következő népszámlálás jogi előkészítésének részét képezték azok a szakmai döntések, amelyek befolyásolták a népszámlálást elrendelő törvény tartalmát, formai kialakítását. Döntés született arról, hogy a következő népszámlálást 2001. február 1-jei eszmei időponttal február 1. és 21-e közötti időszakban kell megtartani. A népszámlálások történetében először 2000. július 1. és augusztus 31. között üdülő-összeírást kell tartani. A népszámlálás tematikájába fel kell venni a nemzetiséggel, vallással és egészségi állapottal kapcsolatos kérdéseket. Ez utóbbi döntés egyben azzal a következménnyel járt, hogy figyelembe kellett venni a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény rendelkezéseit is. E törvény ugyanis rendelkezik arról, hogy: „7. § (1) Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbséghez (a továbbiakban: kisebbséghez) való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyéni kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A kisebbségi csoporthoz való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető. " ,, 8. § A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó állampolgár joga, hogy kisebbséghez tartozását az országos népszámlálás alkalmával titkosan és névtelenül megvallhassa. " Ez azt jelenti, hogy e kérdésekre történő válaszadás csak névtelenül történhet. így a szakmai döntések közé tartozott az is, hogy a magyar népszámlálások történetében először az 146