NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

dr. Lakatos Miklós: Az adatvédelem jogi szabályozása a magyar népszámlálások történetében

adatszolgáltatás név nélkül történjen, azaz a népszámlálási kérdőíven az állampolgárok neve ne szerepeljen. E megoldás adatvédelmi szempontból is rendkívül kedvező - és a döntésnél ez a szempont is szerepet játszott -, mert így még inkább lehetőség van a lakosság bizalmának az elnyerésére. Az adatvédelmi biztos is kedvezően fogadta ezt a megoldást, és támogatásáról biz­tosította a népszámlálást. (A név elhagyását főleg a történeti demográfusok, történészek, levéltá­rosok kifogásolták, mivel így a családkutatás nehézségbe ütközik.) A szakmai döntés követ­keztében tehát a népszámlálás adatfelvételi programja az ún. érzékeny (különleges) adatokra is kiterjed. Ezért felmerült annak igénye - és ez az adatvédelmi törvénnyel is összhangot biztosít ­, hogy ezen adatokkal kapcsolatos válaszadás legyen önkéntes. Ez ismét egyedülálló megoldás az eddigi népszámlálások történetében, mert így először fordul elő, hogy az általánosan kötelező válaszadás mellett néhány adat megválaszolása - a törvény erejénél fogva - önkéntes. Ilyen előzmények után került sor a 2001. évi népszámlálásról szóló törvényjavaslat ki­alakítására, a kormányzat részéről történő elfogadására, az országgyűlési vitára és e törvény megszavazására. Tekintettel arra, hogy időközben a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény jelentős módosítása is napirendre került, ezért az előterjesztők - a népszámlálási törvények tör­ténetében egyedülálló módon - úgy döntöttek, hogy a 2001. évi népszámlálási törvényt és a statisztikai törvény módosítására vonatkozó rendelkezéseket egy törvényként kezelik, és ily módon nyújtják be az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés végül 1999. december 20-án elfo­gadta az 1999. évi CVIII. törvényt a 2001. évi népszámlálásról, valamint a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosításáról. Jelen dolgozat mellékleteként közöljük az 1999. évi CVIII. törvénynek a 2001. évi nép­számlálásra vonatkozó részeit. (Témánk szempontjából főleg a 2001. évi népszámlálással fog­lalkozó paragrafusait kell elemezni, tudva, hogy a statisztikai törvény módosításának néhány rendelkezése - közvetett módon - hatással lesz a lakossági összeírásokra is.) A 2001. évi népszámlálásról szóló törvény (a továbbiakban: népszámlálási törvény) 1. § (1) második fordulata - az 1995. évi LXXXVI. tv. megoldását átvéve - kimondja, hogy a nép­számlálás végrehajtására a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, és a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény rendelkezéseinek figyelembe­vételével kerül sor. A következő népszámlálás végrehajtásának legfőbb jogi kereteit tehát ez a 147

Next

/
Oldalképek
Tartalom