NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

dr. Lakatos Miklós: Az adatvédelem jogi szabályozása a magyar népszámlálások történetében

3. Az ezredforduló körüli népszámlálás adatvédelemmel kapcsolatos jogi szabályozásának főbb elvei Magyarországon a legutóbbi teljes körű népszámlálás 1990. január 1-jei eszmei időponttal került végrehajtásra. A harmadik évezred első népszámlálása - a 2001. évi - lesz a tizennegyedik hivatalos magyar népszámlálás, és beletartozik az 1950 óta Egyesült Nemzetek Szervezete ajánlásának alapján szervezett világnépszámlálások sorozatába. 2000 körül a fejlett világ - és így Európa - valamennyi országában tartanak népszámlálást vagy azzal egyenértékű adatgyűjtést. Az ezredforduló körüli népszámlálás - a társadalmi és népesedésstatisztikai, valamint a területi információk felértékelődése és az ezredfordulós időpont miatt - minden ország életében különös jelentőséget kap. Az ezredforduló körüli időszakra hazánkban megszilárdul a piacgazdaság intézményrendszere, felgyorsul Magyarország euroatlanti integrációja, előrehaladott szakaszban lesznek az Európai Uniós tárgyalások. Ennek a népszámlálásnak az eredményeit fogják akkor és a későbbi évtizedekben összehasonlításul felhasználni. Az ezredforduló körüli népszámlálásra történő felkészítéshez figyelembe kell venni azokat az adatvédelemmel kapcsolatos változásokat, amelyek az elmúlt évtizedben bekövetkeztek. A rendszerváltozás után - mint az előző fejezetben jeleztük - fokozatosan kiépültek a jogállamra jellemző közigazgatási intézményrendszerek, megszülettek azok az alapvető jogszabályok, amelyek az adatvédelem kérdéskörét tételesen szabályozzák. A személyes adatok védelmével és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos társadalmi elvárások - az elmúlt évtizedben - egyre markánsabbá váltak, egyre többen ismerték fel jelentőségét és a társadalmigazdasági életben betöltött szerepét. Ehhez hozzájárult az, hogy az Országgyűlés elfogadta az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. sz. törvényt, és némi huzavona után 1995 őszén négy országgyűlési biztost választott meg, köztük az Országgyűlés adatvédelmi biztosát. Ettől az időponttól kezdve adatvédelmi kérdések többször szerepeltek az írott és elektronikus sajtóban és közvélemény-formáló szerepük is jelentősnek mondható. Az adatvédelmi biztos kötelezettségei közé tartozik, hogy évente beszámoljon az Országgyűlésnek az adatvédelem magyarországi helyzetéről. 1997. évi beszámolójában kijelentette: ,,A magyar társadalomnak az adatvédelemmel, az információs önrendelkezési joggal kapcsolatos érzékenysége sokkal fejlettebb mint amire előzetesen számítani lehetett... 143