NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

dr. Lakatos Miklós: Az adatvédelem jogi szabályozása a magyar népszámlálások történetében

KSH munkáját befolyásoló - KSH-elnöki szabályzat született a statisztikáról szóló jogszabályokból adódó feladatok végrehajtására (IV./1997. (SK. 3.). Az adatvédelem „védőrendszerének" fontos részét képezik azok a KSH-elnöki utasítások, szabályzatok, amelyek körültekintő módon biztosítják a statisztikai adatkezelés bizalmas voltát. E belső rendelkezések kiterjednek az adatkezelés külső körülményeinek biztosítására, (pl: 3/1996. (SK.2.) KSH utasítás a portaszolgálat rendjéről, 1/1999. (SK. 3. KSH szabályzat a KSH tűzvédelméről), a szervezeti rendszer felépítésére (6/1999. (SK. 4.) KSH utasítás a KSH Szervezeti és Működési Szabályzatáról), a papíralapú és elektronikus iratkezelés szabályozására (7/1999. (SK. 5.) KSH utasítás a KSH Iratkezelési Szabályzatáról), a titkos ügykezelés rendjére (11/1999. (SK. 10.) KSH utasítás az államtitokról és a szolgálati titokról szóló jogszabályok végrehajtásáról), a számítógépes adatbázisok fejlesztésére, elérésére (1/1985. (VI. 14.) a KSH szabályzat a KSH adatbázisai fejlesztésének, kezelésének és használatának rendjéről; a többször módosított 1/1995. (SK. 2.) KSH szabályzat az adatbázis eléréséről). Végül az egész belső „védőkör" csúcsán áll a 4/1998. (SK. 7-8.) KSH utasítás az adatvédelmi szabályzatról. Az adatvédelmi szabályzat részletes fogalommeghatározás mellett tisztázza, hogy kit milyen felelősség terhel az adatvédelem szabályainak betartásáért, adatvédelmi szempontból szabályozza az egész statisztikai adatfeldolgozási technológia útját, meghatározza a „biztonsági terület" fogalmát és szabályozza annak rendjét, előírja a fizikai adatbiztonság feltételeit. E szabályzat komoly biztosítékot jelent arra, hogy a statisztikai célú adatkezelés - jogi és technikai szempontból egyaránt - biztonságos körülmények között történjék. A korábbi és jövőbeni népszámlálási adatok kezelése tehát olyan környezetben történik, amely joggal kelthet bizalmat azokban az adatszolgáltatókban, civil szervezetekben, „hivatásos" adatvédőkben, akik fontosnak tartják a személyes adatok biztonságos kezelését. A megfelelő jogi és technikai biztonságnál még fontosabb az - és remélhetőleg jelen tanulmány egyes megállapításai ezt alátámasztják -, hogy a népszámlálási adatok kezelésével foglalkozó munkatársak szemléletében - akár a múltban - meghatározó jelentőséggel bír az adatvédelem kérdéskörének fontossága. 142