NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

dr. Lakatos Miklós: Az adatvédelem jogi szabályozása a magyar népszámlálások történetében

A népszámlálást elrendelő felsőszintű jogszabályok történetében az 1988. évi 22.sz. tvr. 1. § (2) szakasza határozta meg először az összeírtak körét. „(2) A népszámlálás a magyar állampolgárokra és az ország területén tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiekre, valamint az ország területén levő lakásokra terjed ki. A lakásösszeírás részét képezi az intézeti háztartások (munkásszállás, diákotthon stb.) összeírása is. " Az újdonság főleg az első mondat első fordulata, amely a népszámlálás során összeírandó személyek körét határozza meg, ugyanis a lakások és az intézeti háztartások összeírására történő utalás a korábbi népszámlálásokat elrendelő jogszabályokban is megtalálható. Előre mutató kezdeményezés volt továbbá, hogy a jogszabály az összeírásra kerülő adatok körét is meghatározta, és mint fentebb jeleztük, a statisztikai céltól eltérő felhasználás eseteit is megpróbálta konkretizálni. Az 1990. évi népszámlálást végül is megfelelő módon végrehajtották, az összeírás egészét akadályozó körülmény nem merült fel. Az 1988. évi 22. sz. tvr. egyes rendelkezéseit nem hajtották végre, így például a népszámlálási adatokat népesség-nyilvántartás célra nem használták fel, a munkáltatói-iskolázottsági kérdőív nem került kitöltésre. Ez azt jelenti, hogy az 1990. évi népszámlálás által felvett információk a szokásos, a korábbi népszámlálásokhoz hasonló módon hasznosultak. 2. A rendszerváltozás után az adatvédelem statisztikai jogi szabályozásának főbb jellemzői A rendszerváltozás hatására alapvető változások következtek be a jogrendszerben, a lényegében új alkotmány talaján sorra születtek olyan törvények, amelyek átalakították az állami és magánszféra intézményrendszerét, kialakították a piacgazdaságot és jogállamot szabályozó jogi struktúrát. Ez az átalakulás igen nagy mértékben hatással volt a statisztikai szolgálatra, a statisztikai adatgyűjtés teljes folyamatára. Jelen dolgozatnak nem célja ezen átalakulás kimerítő elemzése, hanem csak abból a szempontból vizsgálja a statisztikát szabályozó jogi rendszert, amely az adatvédelem kérdésköréhez feltétlenül szükséges. Ezt a részt is tovább szűkítve az adatvédelmet a népszámlálás oldaláról tárgyalja, különösen abból a szempontból, hogy azok az adatvédelmi alapelvek, amelyek már a múlt század fordulóján szerves részét képezték a statisztikát szabályozó jogi rendszernek, miképpen érvényesülnek a rendszerváltozás után. 137