NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

dr. Lakatos Miklós: Az adatvédelem jogi szabályozása a magyar népszámlálások történetében

Nyilvánvaló, hogy a statisztikai tevékenységnek és e tevékenységet szabályozó jogi környezetnek összhangban kell lennie a társadalmi, gazdasági, politikai viszonyokkal. Ez az összhang a rendszerváltozás után fokozatosan épült ki. Az új statisztikai törvény megjelenéséig többször módosították a törvény végrehajtását elrendelő jogszabályt, tették ezt azért, hogy a megváltozott körülményeket - jogi szinten - valamennyire követni tudják. Gyökeresen megváltozott a helyzet a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. tv. elfogadásával. Mielőtt rátérnénk e törvény adatvédelmi elveinek ismertetésére, amely hatással lesz a következő népszámlálást elrendelő jogszabályra, röviden szólni kell egy olyan törvényről, amely az adatvédelem alapvető szabályait taglalja. A magyar jogalkotás szempontjából mérföldkőnek tekinthető, hogy az Országgyűlés 1992 őszén elfogadta az alkotmányos alapjogokat szabályozó, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv-t (továbbiakban: adatvédelmi törvény). Az adatvédelmi törvény a személyes adatok védelmét alapvetően információs önrendelkezési jogként értékeli - vagyis abból indul ki, hogy személyes adataival mindenki maga rendelkezik -, és a törvény ennek garanciáit szabályozza. Ugyanakkor nem hagyja figyelmen kívül azt sem, hogy e jog nem korlátlan, így lehetővé teszi, hogy a személyes adatok kezelését törvény szabályozza, továbbadásukat lehetővé tegye. Az adatvédelmi törvénynek a statisztikai adatgyűjtéseket érintő szabályának részletes ismertetésétől eltekintünk, csak a legfontosabb rendelkezésekre utalunk. A törvény 2. §-a értelmező rendelkezései - többek között - megadják a személyes és különleges adat fogalmát, ez utóbbi főleg a népszámlálások nemzetiséggel, vallással és egészségi állapottal kapcsolatos témaköreit érintik. A 3. § (1) b. és (2) c. pontja tartalmazza azt a rendelkezést, hogy személyes adatkezelést kötelezően csak törvény rendelhet el. (Mint láttuk, statisztikai szempontból ez nem újdonság, hiszen már a múlt század törvényhozói is ezt az álláspontot képviselték.) A törvény 5. §-a a személyes adatok kezelésének célhoz kötöttségéről rendelkezik. A népszámlálások adatainak kezelésénél ez a kívánalom mindig teljesült, és szintén teljesült a (3) szakaszban leírt rendelkezés, hogy kötelező adatszolgáltatáson alapuló adatkezelést közérdekből lehet elrendelni, továbbá a korábbi népszámlálások is alkalmazták azt a szabályt 6. § (1), hogy kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. Annak, hogy a népszámlálások során az adatok minősége (7. §) megfelelő legyen - azaz feleljenek meg a pontosságnak a tisztességes és törvényes adatkezelés szabályainak a népszámlálásokat feldolgozó 138