NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

dr. Lakatos Miklós: Az adatvédelem jogi szabályozása a magyar népszámlálások történetében

jelzi, hogy a jogszabály 9. §-a a végrehajtással a KSH elnökét bízza meg. (A korábbi törvényekben vagy valamelyik miniszter, vagy a miniszterelnök volt megbízva ezzel a feladattal.) Az 1959. évi 30. sz. tv. megadta a későbbi három népszámlálást elrendelő jogszabály főbb formai és tartalmi megoldásait. Például a 6. §-t az 1970. és az 1980. évi népszámlálást elrendelő törvényerejű rendelet szinte változtatás nélkül átvette, az 1990. évi népszámlálási jogszabály esetében is csak formai változások voltak. A jogalkotó 7. §-ban megfogalmazott rendelkezést a későbbi népszámlálást elrendelő jogszabályokban megpróbálta egyre pontosabban megfogalmazni, annak érdekében, hogy biztosabb és egyértelműbb legyen a személyes adatok védelme. Miután az 1952. évi VI. tv-ben nincs pontosan meghatározva, hogy az adatok miképpen közölhetők és mint láttuk ebben a törvényerejű rendeletben nincs utalás erre a körülményre, ezért ez a kitétel, amelyet az 1929. évi XIX. tv. megfogalmazott (ld. 21 .§) az 1959. évi 30. sz. törvényerejű rendeletből kimaradt. Az 1970. évi népszámlálás Az 1970. évi népszámlálás az 1968. évi gazdasági reform következtében a gazdaságban végbement alapvető változásokat, azoknak a népességre gyakorolt hatását volt hivatva feltárni. A felkészülés konszolidált körülmények között megtörtént. (1968-ban próbanépszámlálást hajtottak végre.) Az 1970. évi népszámlálást a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1969. évi 18. sz. törvényerejű rendelete alapján hajtották végre. A KSH-nak mint a végrehajtásért felelős intézménynek a feladata volt a végrehajtás elrendelése (ld. a KSH elnökének 1/1969. (IX. 24.) KSH számú rendelkezése az 1970. évi népszámlálás végrehajtásáról). Itt kell megjegyezni, hogy a korszak jogforrási hierarchiájában a KSH elnökének joga volt ún. „rendelkezés" formájában olyan jogszabályt alkotni, amely egyaránt kötelezhette az állami, tanácsi szerveket és az állampolgárokat. Ezt a jogot az 1974. évi 24. sz. tvr. biztosította, melyet az 1997. évi LXXIX. sz. tv. 53. § (2) bekezdés helyezett hatályon kívül. Témánk szempontjából az 1960. évi népszámlálást szabályozó törvényhez képest annyi változás volt, hogy a személyes adatok védelmét biztosító szakasz először tesz említést a „statisztikai célú" adatkezelésről, mint a személyes adatok kezelésének garanciájáról. ,, 6. § A népszámlálás, valamint az ezzel kapcsolatos összeirólapok adatai szolgálati titkot képeznek, amelyeket csak a Központi Statisztikai Hivatal és kizárólag statisztikai célra használhat fel. 130