NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

dr. Lakatos Miklós: Az adatvédelem jogi szabályozása a magyar népszámlálások történetében

Ez a meghatározás már egyfelől nem hivatali, hanem szolgálati titokról szól, és azt mondja, hogy az adatokat a KSH nem akármilyen célra, hanem csak statisztikai célra használhatja fel. (A statisztikai cél definíciójával adós maradt nem csak a népszámlálási törvény, hanem más hasonló jogszabály is.) Az 1980. évi népszámlálás Az 1960-as évtizedben a társadalmi-gazdasági konszolidációt követően igény jelentkezett arra, hogy oldják a statisztikáról szóló 1952. évi VI. tv. centralizációt szolgáló kötöttségeit, a kor követelményei szerint szabályozzák a statisztikai adatszolgáltatási rendszert. Ennek megfelelően néhány, az eredetileg az 1897. évi XXV. tv-ben meglévő, a magánszemélyeket érintő biztosítékokat visszaemeltek az új jogszabályba. Az 1973. évi V. tv. a statisztikáról (kihirdetve: 1973. október 12.) több ilyen rendelkezést tartalmazott. „ 12. § Magánszemélyt statisztikai adatszolgáltatásra csak törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet és a minisztertanács felhatalmazása alapján a Központi Statisztikai Hivatal elnöke kötelezhet. " E törvényszakaszt a miniszteri indoklás a következőképpen magyarázza: ,,A magánszemély érdekeinek védelme indokolttá teszi, hogy a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettsége azokra az esetekre korlátozódjék, amikor azt felsőszintű jogszabály, vagy - a minisztertanács felhatalmazása alapján - a Központi Statisztikai Hivatal elnöke rendeli el. " Jogtörténeti szempontból ez az 1952 előtti állapothoz képest visszalépést jelent, hiszen magánszemélyre vonatkozó kötelező adatszolgáltatást törvénynél (törvényerejű rendeletnél) alacsonyabb szintű jogszabály is elrendelheti. Pozitív elemet jelent viszont, hogy az új statisztikai törvényben történő szabályozás legalább tiszta helyzetet teremtett. A korábbi statisztikai törvényekből azokat a rendelkezéseket is visszahozták, amelyek az adatközlés feltételeiről szóltak: „ 14. § Állami, szövetkezeti szervre, társadalmi és más szer\'ezetre vonatkozó egyedi statisztikai adat a minisztertanács által megállapított feltételek mellett tehető közzé vagy közölhető. " Ez a rendelkezés is előrelépés az 1952. évi VI. törvényhez képest, mert legalább törvényi szinten próbálta szabályozni ezt a témát. Az más kérdés, hogy az ún. jogi személyeket érintő egyedi statisztikai adatok nyilvánosságát - már ebben az időben - jogállami körülmények kö131