NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

dr. Lakatos Miklós: Az adatvédelem jogi szabályozása a magyar népszámlálások történetében

lati szempontból alacsonyabb szintű jogforrásnak lehetett tekinteni, hiszen ezt a jogszabályt nem az Országgyűlés hozta, hanem utólag az Elnöki Tanács többi rendeletével együtt hagyta jóvá. A lényeg azonban mégis az, hogy még a szovjet típusú állami berendezkedés esetén is gondot fordítottak arra, hogy az ilyen, az egész lakosságot érintő eseményt törvényi szinten szabályozzák.) Az 1960. évi népszámlálást elrendelő 1959. évi 30. sz. tvr. a korábbi népszámlálási törvények legfontosabb szabályait szintén tartalmazta. így megállapította a népszámlálás eszmei időpontját, a végrehajtás időtartamát, intézkedett a lakások és épületek összeírásáról, a népszámlálásért felelős intézményekről, tisztségviselőkről, a KSH szerepéről és felelősségéről. Nem tért viszont ki arra, hogy kik legyenek az összeírok (a pedagógusokkal kapcsolatos rendelkezés hiányzott a jogszabályból). Viszont ez a jogszabály - ellentétben a korábbi népszámlálási törvényekkel - rendelkezett az adatszolgáltatási kötelezettségről, a bizalmas statisztikai adatkezelésről. ,, 6. §. A népszámlálás, valamint az azzal kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatokat mindenki köteles a valóságnak megfelelően a kívánt határidőben megadni. 7. §. A népszámlálás, valamint az azzal kapcsolatos összeírások adatai hivatali titkot képeznek, amelyeket csak a Központi Statisztikai Hivatal használhat fel. 8. §. Azokkal szemben, akik a népszámlálással kapcsolatos adatszolgáltatási, vagy egyéb törvényes kötelezettségüket megszegik, az állami statisztikáról szóló 1952. évi VI. törvény 15. §-ában meghatározott büntetőrendelkezéseket, illetőleg a 16. és 17. §-okban foglalt szabálysértési rendelkezéseket (1955. évi 17. sz. törvényerejű rendelet 4. §-a) kell alkalmazni. A szabálysértések elbírálása tekintetében az 1955. évi 17. sz. törvényerejű rendelet 12. §-a az irányadó. 9. §. A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásáról a Központi Statisztikai Hivatal elnöke gondoskodik. " Valószínű, hogy az 1952. évi VI. tv. már említett hiányosságai miatt kényszerült arra a jogalkotó, hogy az adatszolgáltatók személyes adatinak védelmét (ld. 7.§) ebben a népszámlálást elrendelő jogszabályba építse be, és ezzel - a korábbi népszámlálási törvényekhez képest egyszerűbb és csökevényesebb módon - mégiscsak szabályozza ezt a kérdést. Az 1960. évi népszámlálást elrendelő jogszabály jó példa arra, hogy még nem kiépített jogállami körülmények között is a statisztikai adatgyűjtések során próbálták biztosítani a személyes adatok védelmét. Nagyon tanulságos, hogy e jogszabályban csak az adatszolgáltatási kötelezettség megszegése okán hivatkoztak a hatályos statisztikai törvényre (ld. 8.§). A KSH szerepének felértékelődését 129