NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

dr. Lakatos Miklós: Az adatvédelem jogi szabályozása a magyar népszámlálások történetében

jogerőre emelkedése után megtagadja, kihágást követ el s annyiszor - a mennyiszer 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 14. § A ki a jelen törvény szerint beszolgáltatandó statisztikai adatok gyűjtését hamis hírek terjesztésével megnehezíti, vagy ez által a felvételnek az előszabott időben való végrehajtását megakadályozza; az ebből származó károkat, úgymint az esetleg szükségessé vált újabb felvételi vagy egyéb intézkedések költségeit viselni tartozik. Az okozott károk megtérítésére vonatkozó kötelezettséget, a kárösszeget, valamint a költségek összegét az illetékes királyi bíróság állapítja meg. " Adatvédelmi szempontból az egyik legfontosabb törvényszakasz a 15. §, ugyanis itt található az a rendelkezés, amely a statisztikai adatszolgáltatás „lelkét" képezi, nevezetesen az, hogy az adatfelvétel során begyűjtött személyes adatok vagy üzleti titkot képező információk büntetlenül - a statisztikai információrendszerből nem áramolhatnak ki. ,,15. § A központi statisztikai hivatal alkalmazottja, vagy a jelen törvény értelmében szolgáltatandó statisztikai adatok gyűjtésével vagy feldolgozásával megbízott más egyén, ki ily minőségében tudomására jutott egyéni természetű statisztikai vagy egyéb adatokat, akár alkalmaztatásának vagy megbízatásának idejében, akár annak megszűnte után magánosoknak vagy oly hatóságoknak, amelyek azok átvételére jogosítva nincsenek, elbeszél, kiszolgáltat, felmutat, megtekinteni enged vagy a jelen törvény ellenére köztudomásra juttat, - a mennyiben cselekedete súlyosabb büntetőjogi beszámítás alá nem esik - kihágást követ el és 2 hónapig terjedhető elzárással, valamint 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Fennmarad ezenkívül a fegyelmi felelősség és az okozott kár megtérítésének kötelezettsége. " Már ebben a törvényben nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy egyéni jellegű statisztikai bevallások az adó kivetésénél alapul nem vehetők és a statisztikai hivatal a tudomására jutott adatokat - mai szóval regiszter típusú adatok kivételével - mindenkor csak területi vagy tárgy szerinti összefoglalásban teheti közzé az egyénenként való közzététel mellőzésével. A múlt századfordulón tehát már rendkívül korszerű módon megfogalmazták az egyedi adatok közzétételének tilalmát. ,,17. § Egyéni természetű statisztikai bevallások és az adatgyűjtés vagy ellenőrzés alkalmával a központi statisztikai hivatal tudomására jutott egyéb adatok az adók kivetésénél alapul nem vehetők. A központi statisztikai hivatalba a statisztikai adatokat - a czimtárak körébe tartozó közlemények és azon adatok kivételével, amelyek törvény alapján vagy máskülönben úgyis nyilvánosságra hozatnak — nem egyénenkint, hanem mindenkor csak területi vagy tárgy szerinti összefoglalásban tehetik közzé. " 114