NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Szűcs Zoltán: Az intézeti háztartások összeírása. A lakóhely és a tartózkodási helyértelmezése az intézeti háztartásokban élők körében

si egységekre, régiókra vonatkoztatva, amikor is az átlagos háztartásnagyság - amennyiben az adott térségben van intézeti háztartás - jelentős torzulást szenvedhet. 1. Történeti visszatekintés Az intézeti háztartásokat első ízben az 1890. évi népszámlálás alkalmával írták össze, azóta minden népszámlálás felvette a témát valamilyen formában a kérdései között. Az intézetek, intézeti háztartások számbavétele a népszámlálások tematikájának állandó része lett. Az intézeti háztartásokat eleinte a lakás egy speciális formájának tekintették, ezáltal rájuk vonatkozóan is ugyanazokat a kérdéseket tették fel, mint amelyekkel a lakások nagyságát, helyiségeinek számát és jellegét, felszereltségét stb. tudakolták. Bár a továbbiakban szinte minden népszámlálás hozott valami újat az intézetek összeírásában, kifejezetten az intézetek és lakóik számbavételét segítő nyomtatványok csak az 1970. évi népszámláláshoz készültek, önálló intézeti kérdőívet pedig csupán a következő, az 1980. évi népszámláláskor készítettek. Ekkor nyílt tehát először igazi lehetőség az intézeti háztartásokkal kapcsolatok speciális problémák összeírására. Az 1890. évi népszámlálás alkalmával az intézeti háztartások számbavétele az ún. „Házi gyűjtő lajstrom"-on, a „II. Személyi viszonyok" táblázatban

1 (1. ábra) történt. Az intézeti háztartások bejegyzésének a módját a táblázat alatt lévő magyarázat adta meg: „Azon esetben, ha a háztartás nem családi háztartás, hanem intézeti (laktanya, börtön, nevelő-intézet, stb.), ez a körülmény az alábbi [táblázat alatti] Jegyzet sorjában a lakás számának idézésével világosan megjelölendő; az intézeti épületben netalán előforduló családi háztartások pedig sorban mint ilyenek mutatandók ki." Az 1890. évi népszámlálásra vonatkozó, Keleti Károly irányításával készült előterjesztést az Országos Magyar Statisztikai Tanács azon túl, hogy egyetértett a lakosság és a lakásállomány összeírásával, javasolta, hogy az adatfelvétel terjedjen ki valamennyi épületre, annak rendeltetésére, tetőfedésének és falazatának anyagára is. Ez lehetővé tette, hogy az intézeti háztartásokat magukba foglaló épületek egyes ismérveit is felmérjék, de ilyen részletezettségű 1 A népszámlálási nyomtatványok másolatai megtalálhatók „A magyar népszámlálások előkészítése és publikációi, 1869-1990. 1. kötet. KSH. Bp. 1990", „Az 1869-1980. évi népszámlálások története és jellemzői. I—

III. rész. KSH. Bp." című, 1983 és 1989 között mejelent című kiadványokban, valamint az 1960 és 1990. között végrehajtott népszámlálások adatfelvételi és feldolgozási feladatait, módszertani leírását tartalmazó kiadványokvóban. 90