NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Szűcs Zoltán: Az intézeti háztartások összeírása. A lakóhely és a tartózkodási helyértelmezése az intézeti háztartásokban élők körében

adatközlésre nem került sor, az intézeti háztartások számát és az intézeti háztartásokban élők nemenkénti számát közölték. Az 1890. évi népszámlálásnak a személyek összeírására szolgáló „Számlálólap"-ján a lakáshasználati jogcímet tudakoló kérdés válaszlehetőségei között szerepelt az „intézeti tag" megnevezés is. Ez lehetőséget biztosított az intézeti háztartásban élők (intézeti lakók) személyi ismérvek (életkor, nem, foglalkozás stb.) szerinti csoportosítására is, ami azonban nem történt meg. A „Házi gyűjtőív" táblázataiban fel kellett tüntetni az 1890. évi adatokon (az épület tulajdona, rendeltetése, falazata, tetőzete) túl az épületben lévő lakások, háztartások számát, valamint lakásonként (intézetenként) az összeírt jelenlévő személyeket nemek szerint, a távollévő nevét, életkorát, foglalkozását, illetve a távollét okát és helyét. Az ezt követő két (1910. és 1920. évi) népszámlálás alkalmával az intézeti háztartások összeírása az 1890-es alapokon valósult meg, némileg továbbfejlesztve, illetve egyértelműbbé téve azt. Pl. az intézeti háztartás megnevezése mellett fel kellett jegyezni a helyiségek számát is, továbbá a személyek lakáshasználati jogcím szerinti összesítésekor az intézeti lakók együttes számát is be kellett írni a külön erre a célra létesített „intézeti tag" rovatba. Az 1930. évi népszámláláskor a „Házi gyűjtő ív" „I. Épületviszonyok" táblázata az épületeket rendeltetésük szerint sorolta fel, külön rovatban szerepeltetve az intézeti háztartások számát. A „II. A házban lévő lakások, azok helyiségeinek száma és padozata s az összeírt jelenlevők és távollevők kimutatása lakások szerint" című táblázat 3. rovatában volt lehetőség utalni arra, hogy a „lakás" valamely intézet (kórház, árvaház, fogház, kolostor, szálloda stb.) céljára szolgál." A tábla tartalmazta a lakásban (intézetben) lévő helyiségek számát azok rendeltetése (szoba, hálófúlke, fürdőszoba stb.) szerint, valamint a legfontosabb felszereltségi ismérvek (víz-, gáz-, villanyvezeték, árnyékszék) meglétét, a szobák és a konyhák padozatára vonatkozó információkat, továbbá a népszámláláskor jelenlévő személyek számát. Az 1920. és az 1930. népszámlálás még nem vállalkozott az intézeti háztartások és az intézeti lakók fogalmának a pontos meghatározására. Az 1920. évi népszámlálás adatfelvétellel kapcsolatos utasításaiban egyáltalán nincs erre vonatkozó szabályozás, csupán a „Házigyűjtőív" kitöltését szabályozó rendelkezések között található egy rövid utalás: „Árvaházak és internátusok hálótermei, kórházak kórtermei ... s más efféle nem tulajdonképpeni lakóházaknak tényleg lakási célra szolgáló helyiségei, a magánlakások felsorolása után, külön sorban összefoglalva, t