NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Szűcs Zoltán: Az intézeti háztartások összeírása. A lakóhely és a tartózkodási helyértelmezése az intézeti háztartásokban élők körében

Szűcs Zoltán AZ INTÉZETI HÁZTARTÁSOK ÖSSZEÍRÁSA. A LAKÓHELY ÉS A TARTÓZKODÁSI HELY ÉRTELMEZÉSE AZ INTÉZETI HÁZTARTÁSOKBAN ÉLŐK KÖRÉBEN Magyarországon is, mint a világon általában, a népszámlálások alkalmával a népesség mellett összeírják az ország lakásállományát is, míg a lakásokat (lakóegységeket) magukba foglaló épületek számbavételére vagy közvetlenül erre irányuló kérdésekkel, vagy a lakáskérdésekre adott válaszokból következtetve kerül sor. A népesség túlnyomó többsége magánlakásokban és lakott egyéb lakóegységekben él, így az ö lakásviszonyaikról a népszámlálási adatfelvételekből már az első, 1869. évi, modem értelemben vett népszámlálás óta részletes áttekintést kapunk. A népesség kisebb hányada azonban különböző okok (tanulás, betegség, munkavégzés stb.) miatt lakóhelyétől huzamos ideig távol, kollégiumokban, diákszállásokon, egészségügyi otthonokban, nevelőintézetekben, szociális otthonokban, munkásszállásokon stb. él. Összeírásuk ezekben az intézményekben, az ún. közösségi háztartásokban, vagy a magyar gyakorlatban megszokott szóhasználattal, az intézeti háztartásokban történik. Az intézeti háztartások (intézeti háztartási lakóegységek) felfoghatók a lakás egy speciális formájának is, ahol nem magánháztartások, hanem egyedülállók (ritkábban családok, főleg házaspárok) élnek együtt közösségi háztartásban, és közösségi ellátásban is részesülnek. Mivel ezekben a háztartásokban a magánháztartásokhoz képest lényegesen többen - esetenként akár több százan - élnek együtt, az ilyen „lakás" felszereltségének különleges igényeknek, elvárásoknak kell megfelelniük, amely igények és elvárások egyfelől az ott élők számából adódnak, másfelől különböző szintű jogszabályok által meghatározottak. Az intézeti háztartásoknak a magánháztartásoktól eltérő számbavételét több szempont indokolja. Ilyen lehet pl., ha az intézeti háztartásokban élőket nem különítjük el a magánháztartásokban élőktől, akkor az egy (vagy száz) háztartásra jutó népességszám, vagyis az átlagos háztartásnagyság a valóságosnál nagyobb lesz. Ez a probléma országosan, illetve nagyobb területi egységek esetében is jelentkezik, hatása azonban fokozottan érvényesül kisebb közigazgatá89