NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Farkas János - Kovács Marcell: Az épület- és lakásösszeírások fogalmi rendszere és gyakorlata. A lakásállomány-továbbvezetés módszere, folyamatos lakásstatisztika

hibáit tárta fel, amennyiben az csupán a lebontás, átalakítás, újjáépítés következtében megszűnt lakásokat vette számba és nem figyelte meg az elhagyott, majd romossá váló lakások megszűnését. Az ilyen módon megszűnő lakások főleg az - 197l-es településfejlesztési koncepció „hatására" elnéptelenedő, főleg dunántúli - kistelepülésekre koncentrálódtak. Másrészt a népszámlálás módszertani problémája is jelentős eltérést okozott, amennyiben az összeírás 1970ben az ún. nyári konyhákban élő háztartások lakásait, ha azokat más család, illetve háztartás lakta, mint azt a lakást, amelyhez a nyári konyha tartozott, külön lakásként vette számba. így ezek a lakások indokolatlanul növelték a lakásállomány továbbvezetés 1970-es bázisadatait. Harmadrészt a hetvenes évekre jellemző lakásösszevonások is elkerülték a folyamatos lakásstatisztika figyelmét, amennyiben ezekre nem kértek építési engedélyt. Végül eltérést okozott az is, hogy a népszámlálás feltárta: számos - a folyamatos lakásstatisztikában üdülőnek számba vett, • 17 és ezért a lakásállományba nem beleszámított - üdülő lakásként funkcionál . A folyamatos lakásstatisztika számos egyéb problémájával is foglalkozott az eltérések okait vizsgáló bizottság. Ezek részben a továbbvezetett lakásállomány szobaszám szerinti öszszetételének, részben felszereltségének eltéréseivel foglalkoztak. Bár a lakások minőségi öszszetétele szerinti eltérések már 1960 óta foglalkoztatták a szakembereket, érdemben csak az 1980-as népszámlálás után foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Ezért foglalkozunk e helyen ezzel a témakörrel. Ugyanakkor az ekkor feltett kérdések és az arra adott válaszok megértéséhez röviden ismertetni szükséges az előzményeket is. A folyamatos és a lakásállományi statisztika említett eltérései már az 1960-as népszámlálás után végrehajtott lakásösszeírás eredményeinek értékelésekor is felmerültek. Az ekkor rendelkezésre álló információk, a már felsorolt okok miatt ugyan nem tették lehetővé az eltérések kimutatását a kialakított továbbvezetési elvek azonban jelezték, hogy a szakemberek felkészültek a szobaszámban és a felszereltségben mutatkozó várható eltérések kezelésére. Ehhez a lakásépítési és megszűnési statisztika új alapokra történő helyezése mellett újabb folyamatos lakásstatisztikai adatgyűjtéseket, nevezetesen az ún. közmüstatisztika információit vonták be az ellenőrző adatok közé. A víz-, csatornamű-vállalatok, a villamosenergia-szolgáltatók fogyasztói 1

7 Az eltérések okait feltáró előterjesztés a romossá vált, és így megszűnt lakások számát 100 ezerre, az 1970-ben helytelenül két lakásnak vett, valójában egy lakásnak tekinthető egységek számát 40 ezerre, a lakások összevonásából eredő eltérést 40 ezerre, és a lakásnak használt üdülők számát 50 ezerre becsülte. 85