NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Farkas János - Kovács Marcell: Az épület- és lakásösszeírások fogalmi rendszere és gyakorlata. A lakásállomány-továbbvezetés módszere, folyamatos lakásstatisztika

statisztikája, később a gázszolgáltató vállalatok adatai a „rendes" tájékoztatás mellett már a hatvanas években is szolgáltak a folyamatos lakásállományi statisztika ellenőrzéseként. Miután a lakásépítési és -megszűnési statisztika csak az új lakások

1

8, és így az általuk eredményezett felszereltségi változást vette számba, logikusnak tűnt, hogy az állományi jellegű közmű statisztika adatait ellenőrzésként figyelembe vegyék. A továbbvezetés alapelve itt az volt, hogy a lakásépítési és közmüstatisztika eredményeit megyénként összevetették, és a nagyobb értéket szerepeltették a továbbvezetett lakásállományi adatok között. (A közműstatisztika adata ugyanis természetesen tartalmazta az új lakások okozta állománynövekedést is.) Ez a módszer is csak közelítően pontos eredményekre vezethetett más típusú módszertani eltérések miatt. Ezek közül a két legfontosabb, hogy egyrészt a közmüstatisztika ún. fogyasztói számmal dolgozott, amely nem feltétlenül azonos a lakások számával, hiszen egy lakásban több óra is lehet, illetve több lakás alkothat egy „fogyasztót". Másrészt a közmüstatisztika természetesen nem különbözteti meg a lakásokat az üdülőktől. Ennek ellenére a lakásállomány minőségi összetételének változásait jól tükrözték az így számított adatok. Más a helyzet a szobaszám szerinti összetétel terén. Itt már nem volt lehetőség kiegészítő információk alkalmazására, mert a lakásépítési statisztika csak az új lakásokban épült szobákat regisztrálja, a régi lakásokban történő szobahozzáépítéseket és szobakialakításokat nem. Mindezek után érthető, hogy a lakások felszereltségében, illetve szobaszám szerinti öszszetételében tapasztalható eltérések 1980-ban ellentétes irányúak voltak, mint ahogy azt a lakásszámban tapasztalni lehetett. A népszámlálás kétszer akkora szobaszaporulatot mutatott ki, mint amit a továbbvezetés, az összeírt fürdőszobák száma 400 ezerrel volt több, mint amennyit várni lehetett. Mindezek alapján a továbbvezetett szobaszám módszertanában - a népszámlálás alapján számított szorzó segítségével történő - becslési módszert javasoltak. A lakások felszereltségéről szóló, továbbvezetett adatoknál óhajként fogalmazódott meg, hogy a régi lakásokban történő 1

8 Az érvényes előírások szerint a lakásátalakításokra, tehát a felszereltségben, szobaszámban megváltoztatására is kell építési engedélyt kérni, tehát elvileg a folyamatos lakásstatisztika ily módon a régi lakásokban beállott változásokat is nyomon követhetné. A gyakorlatban ennek a kötelezettségnek a lakosság, illetve az átalakításokat végző szervezetek nem tesznek eleget, így végeredményben csak az új lakások okozta szobaszám- és felszereltségváltozást rögzíti a lakásépítési statisztika. 86