NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Farkas János - Kovács Marcell: Az épület- és lakásösszeírások fogalmi rendszere és gyakorlata. A lakásállomány-továbbvezetés módszere, folyamatos lakásstatisztika

ß 1980-ban és 1990-ben, amikor a népszámlálási kérdőív épületkérdéseket nem tartalmazott, épületismérvként egyedül az épület típusá kérdezték, amit a kérdezőbiztosok állapítottak meg. 1990-ben a lakás, a lakóegység rendeltetésére vonatkozó kérdés csak a 25 százalékos reprezentatív minta kérdőívén szerepelt, így a lakott egyéb lakóegységek száma az adatközlésekben nem tartalmazhatta azokat, amelyek pl. lakóépületben, középületben voltak. A lakott egyéb lakóegységek számának az azt megelőző népszámláláshoz képest viszonylag nagyfokú visszaesése tehát elsősorban módszertani nehézségekre vezethető vissza. (A lakott egyéb lakóegységek száma 1980-ban 11 ezer volt, míg 1990-ben a népszámlálás csak nem egészen 2 ezret mutatott ki. Az 1996. évi mikrocenzus szerint számuk megközelíti az 5 és fél ezret.) A probléma leginkább úgy küszöbölhető ki, ha a kérdések között minden lakóegységre vonatkozóan szerepelnek a rendeltetésre és az épület típusára vonatkozó kérdések, úgy hogy lehetővé váljon - a lakóépületek (kizárólag vagy túlnyomó részben lakásokat magukba foglaló épületek), - az üdülőépületek (egy vagy több üdülőegységet magukba foglaló épületek), - a középületek (a nem lakás céljára szolgáló helyiségek mellett legalább egy lakást vagy lakott egyéb lakóegységet is tartalmazó iskolák, irodaházak stb.), - az intézeti épületek (a magánlakásokat, illetve nem intézeti lakók által lakott egyéb lakóegységet is tartalmazó diákotthonok, munkásszállások, szociális otthonok, szállodák stb.) és - a lakott egyéb építmények, létesítmények (olyan gazdasági építmények - raktárak, présházak, istállók stb. - és ideiglenes, mozgó vagy egyéb létesítmények - kunyhók, bódék, lakókocsik, vasúti vagonok, uszályok stb. -, amelyeknek lakásnak nem minősülő helyiségeiben laknak) egymástól lényegesen eltérő funkciójú és emiatt egészen más jellegű épületeinek különválasztáAhhoz, hogy az adatfelvétel az épületek műszaki jellemzőiről megfelelő adatokkal tudjon szolgálni, az összeírásnak a legfontosabb erre vonatkozó ismérveket tartalmaznia kell. Az ENSZ kötelezően ugyan csak két épületismérv (,.az épület típusa" és „az építés időszaka") szerepeltetését kívánja meg - elsősorban a városok lakóházainak állapotát, felújítási igényét felmérendő -, ennek ellenére indokolt a műszaki állapotra vonatkozó kérdések részletesebb feltétele. Az épületállomány korösszetételének meghatározásához az épületek építési évét 10-20 éves tagolásban, az 1990 után épültek esetében pedig évente szükséges meghatározni. 74