NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Farkas János - Kovács Marcell: Az épület- és lakásösszeírások fogalmi rendszere és gyakorlata. A lakásállomány-továbbvezetés módszere, folyamatos lakásstatisztika

- az építés alatt álló, vagy a már műszakilag átadott, de használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező, nem lakott lakásokat; - a bontás alatt álló, vagy bontási engedély alapján erre váró, nem lakott lakásokat; - a bármilyen okból (pl. elavulás, árvíz, földrengés miatt) lakhatatlan, használhatatlan, romos lakásokat; - az eszmei időpontban nem lakott, a lakás fogalmának nem megfelelő helyiségeket, helyiségcsoportokat (pl. a korábban lakóhelyként használt üzlet-, műhely-, raktárhe­lyiséget). 1.2.2. Az épületek adatainak felvétele Az elmúlt két népszámlálás csak lakásadatokra koncentráló gyakorlatával szakítva az ez­redfordulón mindenképpen szükséges épületstatisztikai kérdések szerepeltetése is a program­ban. A lakáskörülmények jellemzésének a lakás adataihoz hasonlóan lényeges összetevője a lakást magába foglaló épület leírása, ami csak részben lehetséges a lakásismérvek felhasználá­sával. A lakás tulajdoni jellegére, építési évére, falazatára és közmüvesítettségére vonatkozó ismérvekből a szükséges épületjellemzőknek csak egy része határozható meg, és az előállítás technikájától függően pontosságuk, megbízhatóságuk bizonytalan lehet. Például az utóbbi évek gyakorlata szerint „az épületek építési évét a bennük lévő lakások építési éve határozza meg a többségi elv szerint..." 8. így ha egy épületben többségben vannak az olyan lakások, amelyek lakásleválasztással keletkeztek vagy amelyeket teljesen újjáépítettek, a lakás építési éve többsé­gében későbbi, mint az épület eredeti építési éve. Emiatt a korábbi népszámlálások az épület építési idejét is későbbinek tekintették, vagyis az épületállomány a valóságosnál fiatalabbként lett kimutatva, ami ha országosan nem is, kisebb területi egységekre, városrészekre az adatok jelentős torzítását eredményezhette. A karbantartási, felújítási igények felmérése, a városterve­zés, a közműhálózat fejlesztése azonban az épületek részletes és megfelelő pontosságú jellem­zését kívánja meg. A kérdéscsoportnak a lakáskérdésekkel szorosan összefüggő jellegéből adódóan tovább­ra is a lakáskérdőíven kell szerepelnie, de a lakásokra vonatkozó kérdésektől elhatárolva. 8 1990. évi népszámlálás. 28. Az adatfelvétel és -feldolgozás összefoglaló ismertetése, (szerk.: Szűcs Zoltán) KSH. Bp. 1995. 108. oldal 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom