NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)
Farkas János - Kovács Marcell: Az épület- és lakásösszeírások fogalmi rendszere és gyakorlata. A lakásállomány-továbbvezetés módszere, folyamatos lakásstatisztika
A lakások minőségét elsősorban felszereltségük, közmű-ellátottságuk határozza meg, ez alapján történik a különböző komfortfokozatokba való besorolásuk is. A nemzetközi ajánlások szerint a fejlettebb országokban a villanyvilágításra vonatkozó kérdés mellőzhető volt. A gyakorlatilag teljes ellátottság miatt a népszámlálás programjában ez az ismérv már nem szerepelt. A vízellátás kényelmi és nem minőségi szempontok alapján került felvételre, kevesebb kategóriát alkalmaztak, a „lakáson kívül, de az épületen belül" lehetőség nem szerepelt a válaszok között. Kérdezték a meleg folyóvízzel való ellátottságot is, ez az ismérv a komfortosság részletes, a lakás- és építésügyi hatóságokétól már alig eltérő (mindössze a falvastagság, a lakás terepszint alatti fekvése és a társbérlet szempontjait figyelmen kívül hagyó) kimutatásának fontos összetevője volt. Ez az új besorolás külön kategóriaként határozta meg az „összkomfortos" (12 m 2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel, villannyal, vízellátással, szennyvízelvezetéssel, melegvízellátással, valamint központos fűtési móddal rendelkező) lakások fogalmát. A „komfortos" besorolás ettől abban tért el, hogy azt az egyedi helyiségfűtés esetén állapította meg, a „félkomfortos" fokozatnak pedig a szennyvízelvezetés és a melegvízellátás sem volt feltétele. „Komfort nélkülinek" akkor számított a lakás, ha WC a lakáson kívül állt csak rendelkezésre, és csak a vízvétel lehetősége volt csak biztosított. Az előbbi kategóriák egyikébe sem sorolható, de legalább egy 6 m 2-nél nagyobb alapterületű helyiséggel, ablakkal, üvegezett ajtóval, WC-használattal és vízvételi lehetőséggel rendelkező, fűthető lakásokat „szükséglakásokként" vették számba. A lakásban összeírt személyek név szerinti felvezetése a kérdőív első oldalára került, és a családi állás mellett a lakáshasználati jogcímet is tartalmazta nemcsak a családfők és az egyedülállók, hanem minden családtag esetében. Az alapfelvétel a különböző (12 m 2-nél nagyobb, 6-12 m 2-es és 4-6 m 2-es) alapterületű szobák, a konyhák, a főzőfülkék, a zuhanyozók illetve újra megjelenő ismérvként a nyári konyhák számát kérte, az összes helyiség számát nem. A szigorúan csak a legalapvetőbb információkra szorítkozó alapfelvétel kérdésein túl a reprezentatív mintán feltettek kérdést a szobák alapterületére vonatkozóan, a választ öt szobáig egyenként, azon túl pedig együtt kellett megadni. Ezen kívül kérték a lakás teljes alapterületét, és külön-külön az alapkérdőíven nem szereplő egyéb helyiségek (WC-k, előszobák, éléskamrák, 70