NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Farkas János - Kovács Marcell: Az épület- és lakásösszeírások fogalmi rendszere és gyakorlata. A lakásállomány-továbbvezetés módszere, folyamatos lakásstatisztika

hallok, gardróbhelyiségek, és együtt az erkélyek, loggiák, teraszok), valamint a lakás alapterületéhez nem számítható műhelyek, garázsok és együtt a pincék, padlások, kamrák számát. A rendeltetésre vonatkozó nagyon fontos kérdés is a reprezentatív felvétel kérdőívén kapott helyet, de mindössze két válaszlehetőséggel (lakás, illetve lakott egyéb lakóegység), a nem lakott lakások számát az összeírt lakók számából közvetett módon állapították meg. Kérdezték még a lakás külső falazatát (a magas esetszám és a már jelentkező fenntartási gondok miatt a panel kategóriát végre külön jelölve), a fűtés módját, a telefonnal való ellátottságot. Az 1984. évi, 2 százalékos mintán végrehajtott, lakásbővítéssel, -átalakítással, korszerűsítéssel, felújítással, karbantartással kapcsolatos adatokat is tudakoló mikrocenzus kedvező tapasztalatai alapján, a nagy érdeklődésre való tekintettel immár 20 százalékos mintán kérdezték az elmúlt tíz évben végzett hozzáépítések, belső átalakítások során létrehozott helyiségek számát, az esetleges közművesítés, fűtéskorszerűsítés, illetve melegvízhálózat-kialakítás vagy -korszerűsítés eredményét, valamint az 1985 óta végzett karbantartás, felújítás módját. Szerepelt továbbá a kérdőíven a lakáshoz jutás módjára (építette, vásárolta, tanácsi kiutalású OTP vagy szövetkezeti lakás, tanácsi bérlakás vagy szolgálati lakáskiutalás, lakáscsere, örökölt vagy átengedett lakás, nincs önálló lakása: szülőkkel rokonokkal lakik, teljes lakást bérel magánszemélytől, albérlő vagy eltartási szerződést kötött, egyéb mégpedig: ... válaszlehetőségekkel), a lakás minőségére (száraz és világos, nedves és világos, száraz és sötét, illetve nedves és sötét) és a család lakáskörülményeinek megítélésére (a lakás méretére, komfortosságára, költségeire koncentrálva) vonatkozó kérdés. Üres lakások esetén megkérdezték az üresedés időpontját (év) és okát (csak időszakosan használják; elköltöztek, és nincs új lakója; új lakás, amelybe még nem költöztek be; egyéb, mégpedig: ...). 1.2. A 2001. évi népszámlálás lakásösszeírásának legfontosabb szempontjai Az ezredfordulón a lakásösszeírások eddigi gyakorlatának tapasztalatait szem előtt tartva a szakmai követelményeknek messzemenően eleget tevő, az adatokat felhasználók igényeit a lehető legteljesebb mértékig kielégítő lakásösszeírás végrehajtására van szükség. Az 1990. évi népszámlálás és az 1996. évi mikrocenzus gyakorlata ehhez megfelelő kiindulópontul szolgál, azonban bizonyos változtatások, korszerűsítések elengedhetetlenül szükségesek. 71