NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Farkas János - Kovács Marcell: Az épület- és lakásösszeírások fogalmi rendszere és gyakorlata. A lakásállomány-továbbvezetés módszere, folyamatos lakásstatisztika

együttesen kellett megadni. A lakásban lakó személyek legfontosabb adatainak listája a borítólapon, a kérdőív első és negyedik oldalán található táblázatban szerepelt. Először történt meg a helyiségek száma mellett az alapterületük felvétele is. A nemzetközileg is elfogadott gyakorlat „szoba" (legalább 4 m

2 alapterület) kategóriáját három további csoportra bontva, az előző népszámlálás „lakószoba" (12 m

2-nél nagyobb alapterület) és „félszoba"(6-12 m

2) fogalmai mellé bevezetésre került a „kisszobáé" (4-6 m

2) is. A lakások nagyságcsoportba sorolása egyrészt a szobák száma szerint a már ismert módon (két kisszoba egy félszobát képzett), másrészt az alapterület szerint történt. A „lakás teljes alapterületét" az egy lakáshoz tartozó valamennyi helyiség, a „szobák együttes területét" az egy lakáshoz tartozó valamennyi szoba, a „lakóhelyiségek területét" pedig a szobák és a konyhák összegzett belső területe adta. Első ízben hajtották végre a lakásösszeírással párhuzamosan, de külön kérdőíven a személyi tulajdonú üdülőegységek (magán és társas üdülők) és beépítetlen üdülőtelkek teljes körű számbavételét. Ezek összeírását az eredeti tervek szerint földrajzi helyükön, a lakásadat-felvételt megelőzően, 1979 nyarán végezték volna, feltételezve, hogy a tulajdonosok vagy hozzátartozóik akkor ott könnyebben elérhetőek. Később ez az elképzelés megváltozott, és az összeírt személyek lakóhelyén került sor az esetleges üdülőtulajdon adatainak felvételére is. Az „Üdülőösszeíróíven" felvették a telek, illetve az üdülő pontos címét, a tulajdonos nevét és a tulajdoni jelleget (egyszemélyi - házastársi - tulajdon, családi résztulajdon, egyéb résztulajdon, vagy tartós használatban állami tulajdon). Kérdezték továbbá családi résztulajdon esetén a tulajdoni részarányt és a tulajdonosok számát (házastársak esetén csak egyiküket), valamint azt, hogy beépítetlen telken elkezdődött-e építkezés. Az üdülőegységek típusa a „családiház jellegű épületben, ikerépületben, társasüdülő épületben, üdülőszövetkezeti épületben, gazdasági építményben, vagy egyéb létesítményben, mégpedig: ..." válaszok közül volt kiválasztható. Kérdezték még az épület külső falazatának fajtáját, az építés évét, és hogy télen lakható-e. A helyiségek számának és alapterületének felvétele a lakásadatok hasonló kérdésének megfelelő részletezésben történt, azzal a különbséggel, hogy konyhákat és a főző fülkéket együtt írták össze. 68