NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Farkas János - Kovács Marcell: Az épület- és lakásösszeírások fogalmi rendszere és gyakorlata. A lakásállomány-továbbvezetés módszere, folyamatos lakásstatisztika

Az épületadatok gyűjtésének a háború után megfigyelhető szűkülő, egyre kevesebb ismérvre szorítkozó tendenciája 1980-ra az épületre vonatkozó kérdések megszűnéséig jutott. A népszámlálást szabályozó törvényerejű rendelet a lakások és az intézeti háztartások összeírása mellett - 1890 óta először - az épületek, illetve lakóépületek számbavételét nem írta elő. Ennek megfelelően az épületekre vonatkozó közvetlen kérdések egy kivétellel elmaradtak. Az elsősorban azonosítási célt szolgáló épület-sorszámon kívül meghagyott, az épület jellegére vonatkozó információ sem kérdésként szerepelt, hanem a számlálóbiztosi utasítás pontos meghatározása alapján az ezúttal kisebb méretű kérdőív fejlécének egy kódnégyzetében került bejegyzésre (lakóház, lakott egyéb épület, lakott kisebb gazdasági épület, lakott ideiglenes építmény, lakott mozgó létesítmény, lakott egyéb létesítmény, vagy intézeti háztartás épülete). A lakóházaknak, továbbá az egyéb lakott épületeknek, létesítményeknek a várostervezéshez, karbantartási, felújítási igények felméréséhez, a közműhálózat fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges adatai az épületek műszaki, minőségi jellemzőinek (pl. a legutóbbi felújítás időpontja, jellege) hiányában csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, holott a lakásállomány egy - jelentős - részének egyre sürgetőbb felújításigénye megkövetelné a részletesebb épületminőség-felvételt. A többi alapvető épületismérvet a lakásadatokból közvetve, az előző összeírás alkalmával már alkalmazott módon állították elő. Ez indokolta, hogy a lakáskérdések között új ismérvként figyelték meg a lakás külső falazatát. A lakáskérdések további bővülése, a lakás fekvésére, a szobák és helyiségek alapterületére, a fűtés és a szemételtávolítás módjára (szemételszállítás van, illetve nincs) vonatkozó kérdések, az 1970-es 25 százalékos összeírás kérdőívéről kerültek át az országos ívre. A lakáshasználati jogcímnél a korábban szolgálati és egyéb kategóriában összeírt lakások más vállalati és hivatali bérlakásokkal együtt a főbérleti jogcímüek csoportjában szerepeltek. Tulajdonosi jogcímet kaptak a haszonélvezeti vagy tulajdonostársi jogcímen lakott lakások is. A lakás helyiségeinek számát kevésbé részletesen kérdezték, bizonyos helyiségeket (éléskamra, előszoba, mosdófülke, nyári konyha) nem jelöltek külön. Nem kérdezték a más lakással közös WC-k számát, a külső vízellátás távolságát. A nemzetközi ajánlásoknak megfelelően a tisztálkodó helyiségek (fürdőszobák, illetve zuhanyozó- vagy mosdófulkék) számát 67