NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)
Czibulka Zoltán: Az állampolgárság, a nemzetiség, az anyanyelv és a vallás összeírásának népszámlálási lehetőségei és problémái
5. Nemzetiség Az állampolgárság meghatározásával az összeírt személy arra a kérdésre ad választ, hogy jogilag melyik országhoz kapcsolódik. A népszámlálások során arra a kérdésre is választ kerestek, hogy az összeírt személy származás szerint, érzelmileg melyik néphez vagy népcsoporthoz kötődik, milyen nemzetiségűnek vallja magát. A nemzetiségi kötődés közvetlen kérdése először 1941-ben kapott helyet a népszámlálási kérdőíven, bár már korábban is megfogalmazták a lakosság nemzetiségi összetétele meghatározásának szükségességét. Azt követően - 1970 kivételével - minden népszámlálás felvételi tematikájának része volt a nemzetiség kérdezése. Az 1941. évi népszámlálás kérdőívén - mintegy magyarázatképpen - a következő kiegészítő információ szerepelt a kérdés mellett: „ minden befolyástól mentesen és anyanyelvére való tekintet nélkül megjelölendő az a nemzetiség, amelyhez tartozónak a megszámlált érzi és vallja magát". Az előnyomtatott válaszszavak a hazai nemzetiségek neveit tartalmazták: magya r néme t — szlovák (tót ) — romá n — ruté n — horvá t - szer b - bunyevác, soká c — zsid ó - cigán y. Lehetőség volt természetesen az ezektől eltérő nemzetiség bejegyzésére is. Az 1949. évi népszámláláskor a kérdés szövege megegyezett az 1941. évivel, az előnyomtatott válaszlehetőségek azonban változtak, illetve a válaszszavak sorrendje is módosult: magya r - szlová k - romá n horvá t - szer b - néme t - bunyevác, soká c - vend, szlové n - cigán y. A népszámlálás idejére befejeződött a hazai németséget sújtó kitelepítés, amely a különböző statisztikák szerint 177 ezer és 230 ezer közötti számú személyt érintett. Szintén véget ért a szlovákokat érintő lakosságcsere, amelynek során 73 ezer magyarországi szlovák települt át az akkori Csehszlovákiába. Csupán a világháború utáni, a nemzetiségeket érintő kényszerű népességmozgás következtében, tehát e két nemzetiség esetében mintegy 250-300 ezer személlyel csökkent az ország nemzetiségi népessége. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy mivel a németek kitelepítésének alapjául - a törvényi tiltás ellenére - az 1941. évi népszámlálási lapokat használták fel, az itthon maradt németek egy része érthető módon nem vállalta német nemzetiségét. Ezek a körülmények, illetve a háborús veszteségek - a háborúban elesettek, a háború elől külföldre menekültek, a hadifogságba esettek, illetve az emiatt elmaradt gyermekszületések - következtében a kisebbségek aránya 4,3 százalékról 1,1 százalékra csökkent. 1960-ban - amikor 1870-hez hasonlóan ismét lajstromos összeíróívet használtak - a kérdés szövegéből elhagyták a magyarázó részt, a válaszlehetőségekben pedig 1949-hez képest 39
