NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)
Czibulka Zoltán: Az állampolgárság, a nemzetiség, az anyanyelv és a vallás összeírásának népszámlálási lehetőségei és problémái
is megváltoztatták a sorrendet, illetve összevonásokat alkalmaztak: nemzetisége: magya r szlová k - romá n - néme t — horvá t -r szer b - egyéb délszlá v - cigán y. A következő népszámlálások nemzetiségi eredményeit hátrányosan befolyásolta a hatvanas évekbeli magyar politika, amely szerint Magyarországon nincs nemzetiségi kérdés, illetve a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának 1961. június 20-i határozata, amely kimondta: „A cigánylakosság (...) bizonyos néprajzi sajátossága ellenére sem alkot nemzetiségi csoportot." Az ezt követő 1970. évi népszámlálás felvételi programjában nem szerepelt a nemzetiségre vonatkozó kérdés, az 1980. évi népszámláláskor pedig az előnyomtatott válaszlehetőségek közül hiányzott a cigány válaszszó: „nemzetisége: mag\>a r - szlová k - romá n - horvá t szer b — szlové n - néme t ". Mindezek hatására a nem magyar nemzetiségűek aránya az 1960. évi 1,2 százalékról az 1980-ra szerint 0,7 százalékra csökkent. Különösen drámai változás a magukat cigány nemzetiségűnek vallók számában és arányában következett be: a magukat cigány nemzetiségűnek vallók száma az 1960. évi 56 ezer főről 1980-ra mindössze 6400 főre csökkent. Az 1960. évi népszámlálás kérdőívén a cigány válaszlehetőség szerepelt az előnyomtatott nemzetiségek között, míg 1980-ban csak a többi hazai nemzetiség aláhúzására volt lehetőség, és alig több mint 6400 személy esetében jegyeztek be a számlálóbiztosok egyéb válaszként cigány nemzetiséget. Az 1990. évi népszámláláskor - bár a cigányság nemzetiségkénti elismerésére csak az 1993-ban megalkotott kisebbségi törvényben került sor - ismét megjelölhető volt a cigány válaszszó. Az ekkor magukat cigány nemzetiségűnek vallók száma megközelítette a 143 ezret, azaz a lakosság 1,4 százaléka, a nem magyar nemzetiségűek több mint háromötöde volt cigány nemzetiségű. Bár 1941 és 1980 kivételével minden népszámláláskor a cigány volt a legnagyobb lélekszámú hazai nemzeti kisebbség, annak az oka, hogy 1980-hoz viszonyítva több mint 22szeresére nőtt a cigány nemzetiséget vállalók száma, a hatvanas, hetvenes évek nemzetiségi politikájában keresendő: az 1980-hoz képest 22-szeres, az 1960-hoz képest két és félszeres növekedés lényegesen nagyobb annál, ami pusztán demográfiai okokkal, természetes népszaporodással (a születések és a halálozások különbözetével) vagy nemzetközi vándorlással volna magyarázható. A nemzetiségi statisztika művelői és az adatok felhasználói egyetértenek abban, hogy a nemzetiséget illetően „tökéletes" népszámlálás nincs. Más és más körülmények között, a gazda40
