NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Összefoglaló a kötetben szereplő tanulmányokról

A második világháború után az 1949. évi népszámlálás és az 1960. évi népszámlálás még részletes kérdéseket tartalmazott a mezőgazdaságra vonatkozóan, azt követően azonban a népszámlálásokban már csak közvetett formában jelentkezett ez a témakör. Az 1960. évi népszámlálás volt az utolsó teljes körű felvétel, ahol a földtulajdonra kérdeztek. 1970-től ilyen kérdés már nem szerepelt a programban. A ház- és földtulajdonnal kapcsolatos kérdéseket ezt követően főleg az ún. kismintás felvételek keretében tették fel. (A célzott mezőgazdasági felvételek (AMÖ) pedig csak a népesség egy részét figyelték meg.) Az 1960. évi népszámlálás a mezőgazdaság szövetkezetesítésének az 1950-es évek elejét követő második időszakában vett fel adatokat az ország lakosságáról, lakásállományáról. Az ország életében jelentős átalakulási folyamatok indultak meg, mindenekelőtt a parasztság - inkább kényszer hatására - földjét bevitte a szövetkezetbe és így sokan az iparban, építőiparban kerestek munkalehetőséget. Ezzel felerősödtek bizonyos társadalmi átrétegződési folyamatok, továbbá az országban jelentősen megnőtt a végleges, illetve ideiglenes területi vándorlás, mobilitás. Az 1960. évi népszámlálás a mezőgazdaság átszervezésének kezdeti stádiumát rögzítette, azt a helyzetet, amikor még jelentős volt (kb. egyharmad) a magántulajdonban levő termőföld aránya. A népszámlálási tematika összeállítói fontosnak tartották, hogy a termőföld tulajdonlásával, használatával kapcsolatos kérdések is szerepeljenek a programban. Ettől a népszámlálástól egyre fontosabbá vált az, hogy a gazdasági aktivitás, illetve a foglalkozás kérdésköre alapján gyűjtsenek információkat a mezőgazdaságról. A gazdasági aktivitás témája, és ezen belül a segítő családtagok számának megállapítása azért volt fontos, mert ezen keresztül határolták le az aktív keresők körét. Az 1970. évi népszámlálás az 1968. évi gazdasági reform következtében a gazdaságban végbement alapvető változásokat, azoknak a népességre gyakorolt hatását volt hivatva feltárni. Annak érdekében, hogy mind szélesebb témakörben álljanak rendelkezésre adatok, a lakosság 25 százalékától még további kiegészítő témákat is kérdeztek. Azonban sem az alap-, sem a kiegészítő felvételben nem szerepelt a földtulajdon kérdésköre, abból a meggondolásból, hogy a magántulajdonban levő mezőgazdasági földterület aránya már igen csekély volt. A mezőgazdasági munkára vonatkozóan viszont még tettek fel kérdéseket. Sajnos az 1980. évi népszámlálás programjában a mezőgazdasággal kapcsolatban semmiféle külön kérdés nem szerepelt. (Ebben közrejátszott az is, hogy e népszámlálást követően 19