NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Összefoglaló a kötetben szereplő tanulmányokról

1981-ben általános mezőgazdasági összeírást hajtottak végre, amely jelentős adatforrást jelentett a mezőgazdasági adatok tekintetében.) Az 1990. évi népszámlálás tematikája az 1980. évihez hasonlóan nem tartalmazott kérdéseket a mezőgazdasági kiegészítő tevékenységgel kapcsolatban. Az 1949. évi népszámlálás részletes mezőgazdasági kérdései miatt e számlálást mezőgazdasági összeírásként is felfoghatjuk, azonban 1972-től - tízévenként - a KSH célzott teljes körű mezőgazdasági összeírásokat (1972, 1981, 1991), a két időszak között reprezentatív úton nem teljes körű összeírásokat (1976, 1986, 1994) is végrehajtott. E célzott mezőgazdasági összeírások az ország népességének csak egy részét ölelik fel, a városias jellegű településeken vagy településrészeken élők gazdaságait, valamint a gazdaságok alsó határánál kisebb földterülettel vagy állatállományokkal rendelkezőket nem (1991-ben már a teljes körű felvétel kiterjedt a városok belterületén levő olyan háztartásokra is, amelyek a gazdaságméretet elérő vagy azt meghaladó földterülettel rendelkeztek.) Az 1991. évi ÁMÖ módszertanából látszik, hogy e felvétel - népszámlálásszerűen kombinálta a teljes körű összeírásokat a reprezentatív módszerek alkalmazásával, és mintegy felvételsorozatként funkcionált. A korábbi AMÖ-kre hasonióképpen épültek rá reprezentatív felvételek, például 1972 és 198l-es ÁMÖ-k alkalmából mindkét esetben a teljes körű ÁMÖ-ből vett minta alapján a következő évben megfigyelték a mezőgazdasági kistermelésre fordított idő mennyiségét, azaz ún. időmérleg-felvételt hajtottak végre. A fentiek alapján megállapítható, hogy az elmúlt évtizedekben a Magyarországon oly fontos mezőgazdasági kistermelés helyzetének alaposabb megismeréséhez az ÁMÖ típusú felvételekjelentős mértékben hozzájárultak. Látni kell azonban, hogy ezek az összeírások elsősorban „gazdaságcentrikus" jellegűek voltak, inkább vizsgálták a mezőgazdasági kistermelés helyét és szerepét a gazdasági folyamatok alakulásában és - e felvételek céljánál és tematikájánál fogva - kevésbé figyelték a mezőgazdasági kistermelésben résztvevők társadalmi-foglalkozási összetételét, háztartási, családi és lakásviszonyait. Ez érthető is hiszen ezek az összeírások még az ún. teljes körűek is - csak az ország népességének egy részét ölelték fel. Például az 1991. évi ÁMÖ teljes körű összeírása 1 millió 652 ezer kistermelői gazdaságot (háztartást) figyelt meg, és csak az ELAR keretében végzett reprezentatív felvétel alapján tudta megbecsülni, 20