NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Dr. Lakatos Miklós: A lakossági nyilvántartások (regiszterek) szerepe a népszámlálási felvételekben

olyan, amely lehetővé tenné az igazgatási célú nyilvántartások összekapcsolását és statisztikai célú felhasználását. 3. A nyilvántartások (regiszterek) népszámlálási célú használatát befolyásoló jogi környezet A magyar jogalkotás szempontjából mérföldkőnek tekinthető, hogy az Országgyűlés 1992 őszén elfogadta az alkotmányos alapjogokat szabályozó, „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról" szóló 1992. évi LX. III. törvényt. Vázlatosan megfogalmazva, ez a törvény a) figyelmen kívül hagyja az adathordozó fizikai sajátosságait, azaz a számítógéppel és az anélkül végzett adatkezelés között nem tesz különbséget b)az adatkezelő fogalmába beleérti a közhatalmat, civil szervezetet, gazdálkodó szervezetet, a médiát, a többi polgárt, akiktől egyaránt védi a saját adataival rendelkező polgárt c) fogalomrendszere abszolút „EU-konform ", d)a két szabadságjogot a közérdekű adatok nyilvánosságát (információszabadság) és a személyes adatok védelmét (adatvédelem) egy törvényben sza-bályozza e)a témával foglalkozó ún. kerettörvényről van szó, a részletes szabályokat az ún. szektoriális törvények állapítják meg. Ezek közé tartozik a szintén 1992 őszén elfogadott „a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról" szóló 1992. évi LXVI. törvény(ún. nyilvántartási törvény). Ez a törvény rendszerbe foglalja a népesség és a lakcímek, valamint a személyi igazolvány nyilvántartásának szabályozását. 1992 és 1996 között fontos változások történtek a személyi azonosítók kezelésében. Az Alkotmánybíróság többszöri határozata után rendeződött a sokáig általános univerzális azonosítónak használt ún. személyi szám kérdése. Az Országgyűlés törvén)! fogadott el „a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról" (1996. évi XX. törvény), és miután az új azonosítási módok bevezetése számos más - közöttük az ún. Nyilvántartási és a Statisztikai - törvény módosítását tette szükségessé, az Országgyűlés ugyanebben az évben elfogadta „az adóazonosító jel, a társadalombiztosítási azonosító jel és a személyi azonosító használatával kapcsolatos törvények módosításáról" szóló 1996. évi LXVI. törvén)!. Tematikai szempontból még e törvények közé lehet sorolni „a kutatásról és a közvetlen üzletszerzésről" szóló 1995. évi CXIX. törvényt, amely a személyi és lakcímadatok kutatási és közvetlen üzletszerzési célú hasznosításának módjáról rendelkezik. Ezek azok a legfontosabb törvények, amelyek személyek azonosításának módjáról rendelkeznek, szólnak az egyes adatállományok ösz186