NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Dr. Lakatos Miklós: A lakossági nyilvántartások (regiszterek) szerepe a népszámlálási felvételekben

szekapcsolásának szabályairól, és fő iránymutatást adnak a főleg közigazgatási jellegű nyilvántartások felhasználásához. A jelen tanulmány keretében nincs mód e jogszabályok részletes ismertetésére, csak jelezzük, hogy amikor a közigazgatási (adminisztratív) jellegű nyilvántartások népszámlálási célú felhasználásáról gondolkodunk, akkor e jogszabályok alapos elemzésére is szükség van. Meg kell említeni, hogy 1995-ben további két olyan fontos törvényt fogadott el az Országgyűlés, amely - közvetett módon - hatással van a népszámlálások jogi szabályozására. Ezek a következők: 1995. évi LXV. törvény az „államtitokról és szolgálati titokróF, valamint az 1995. évi LXVI. törvény a „közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltárak védelmérőF. Különösen az ún. levéltári törvény lehet hatással a népszámlálások múltbani és jövőbeni anyagaira, mivel ez a törvény rendelkezik többek között a kérdőívek megsemmisítéséről, illetve levéltári védelem alá helyezéséről. Végül kicsit bővebben szólunk a témánk szempontjából legfontosabb törvényről, a sta• • 2 tisztikai törvényről. A modern, civilizált országok nem nélkülözhetik azokat az alapvető információkat, amelyeket a statisztikai módszerrel gyűjtött, feldolgozott és publikált adatok biztosítanak. Ahhoz, hogy ezek az információk rendelkezésre álljanak, törvényben kell szabályozni a hivatalos (állami) statisztikai szolgálat működési rendjét, és egyben jogi garanciákat kell nyújtani az adatszolgáltatóknak, hogy az általuk rendelkezésre bocsátott adatokkal nem élnek vissza, azokat csak statisztikai célokra használják fel. Magyarországon a statisztikai szolgálat több mint 125 éves múltra tekinthet vissza. Az első statisztikai törvényt 1874-ben alkották, ily módon hazánk a statisztika jogi szabályozása területén az európai élvonal országaihoz tartozott. Azóta további öt statisztikai törvény született, azaz átlagosan húsz-huszonöt évenként mutatkozott szüksége annak, hogy újraszabályozzák a hivatalos statisztika működési rendjét. Jelen tanulmány korlátaiból adódik, hogy az 1993 tavaszán elfogadott statisztikai törvénynek (1993. évi XLVI. törvény) csak a témánk szempontjából legfontosabb rendelkezéseit 2 Ez a rész azon a dr. Bánszegi Katalinnal írt közös cikken alapszik, amely a statisztikai törvényt ismerteti (Id. Statisztikai Szemle, 1994/10. sz.) 187