NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Dr. Lakatos Miklós: A lakossági nyilvántartások (regiszterek) szerepe a népszámlálási felvételekben

ben olyan gyermekek sem kerültek fel a címjegyzékre, akik hónapokkal annak lezárása előtt születtek.) 8. ábra A címjegyzéken szereplő és össze is írt személyek adatainak eltérései (százalék) a közterület megnevezése a házszám, helyrajzi szám az épület megjelölése a lépcsőház megjelölése a földszint, emelet megjelölése az ajtószám a lakcímbejelentés jellege a máshol lévő lakásra vonatkohzó adatok a születési (azonosító) adatok A népszámlálásnál összeírtak túlnyomó többsége (87%-a) szerepelt ugyan címjegyzéken, a népesség-nyilvántartás által közölt adatok azonban náluk is sok esetben pontosításra, f javításra szorultak. A legtöbb eltérés a hiányos, pontatlan lakcímbejelentésekből adódott, jellemző volt, hogy bejelentkezéskor csupán a házszámot jelölték meg, a többi lakcím azonosító adat (épület, emelet, ajtószám, a házszámnál és az ajtószámnál használt betűjelzés) hiányzott. Olykor a közterület megnevezése is pontatlan, pl. tér helyett utca szerepel a népességnyilvántartás által közölt lakcímben. Az ilyen jellegű eltérések különösen akkor okoztak problémát, amikor egy-egy településen több azonos nevű. de eltérő jellegű közterület (út, utca, tér stb.) volt található. A magyar népszámlálások történetében az 1990. évi volt az első. amikor az egész lakosságra kiterjedő igazgatási célú nyilvántartást (regisztert) felhasználták. Ezért tartottuk érdemesnek a csupán néhány számlálókörzetben elvégzett összehasonlítás eredményének rövid ismertetését. Tettük ezt azért, hogy érzékeltessük, milyen problémákat okoz egy hagyományos bevalláson alapuló népszámlálás és egy igazgatási célú nyilvántartás (regiszter) együttes felhasz182