NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Dr. Lakatos Miklós: A lakossági nyilvántartások (regiszterek) szerepe a népszámlálási felvételekben

lakásként szolgáltak vagy mert lebontották őket, elenyésző volt, és még ennél is kevesebb mindössze egytized százaléknyi - az összeírási hiba folytán össze nem írt lakás. A címjegyzéknek azon címei, amelyeket összeírtak, valamivel több mint 90%-át teszik ki a népszámlálásnál regisztrált lakásoknak. Az összeírt lakások túlnyomó többsége tehát szerepelt a címjegyzéken, azonban címeltérés nélkül csak kisebbik részüket sikerült összeírni. A címjegyzéken is megtalálható lakások több mint a felénél az ott feltüntetett cím téves vagy hiányos volt. Egyes esetekben a jegyzéken szereplő - hiányos címmegjelölésü - lakást két vagy több lakásként kellett összeírni. (Ilyenkor a számlálóbiztos nem azt jelezte, hogy címjegyzéken nem szereplő lakást kellett összeírnia, hanem a címet pontosítva, kiegészítve az így összeírt valamennyi lakásnál címeltérést jelölt.) Ugyanakkor a népszámlálásnál összeírt lakások csaknem egytizede egyáltalán nem szerepelt az adott számlálókörzethez készült címjegyzéken. A vizsgált számlálókörzetek címjegyzékeire felvett több mint 36 ezer személyből közel 27 ezret (74%-ot) írtak össze a számlálóbiztosok. Az összeírásra nem kerültek legnagyobb része (45%-a) már nem lakott azon a címen, elköltözött vagy meghalt. A címjegyzék lezárása utáni lakcím-megszüntetéseket és halálozásokat természetesen nem vehette figyelembe a népességnyilvántartás, de az ilyen esetek előfordulása nem is volt számottevő. Több mint egyötöd volt azoknak a hányada, akiket azért nem írtak össze, mert egyáltalán nem ismerték őket azon a címen, amelyet a címjegyzék (állandó vagy ideiglenes) lakásukként megjelölt. Valamivel kisebb arányban (18%) szerepeltek a címjegyzéken - az adott számlálókörzetbe tévesen besorolt lakásokban - más számlálókörzetekhez tartozó személyek. Közel 4 ezer olyan személyt írtak össze a vizsgált körzetekben, akik a címjegyzéken nem szerepeltek. Túlnyomó többségüket olyan lakásban írták össze, amely hiányzott a jegyzékről, de nem egy esetben kellett olyan személyt összeírni, aki valamilyen oknál fogva nem volt feltüntetve a címjegyzéken egyébként szereplő lakás lakói között. Az ilyen jellegű hiányosságokhoz minden bizonnyal jelentősen hozzájárult, hogy az állampolgárok nem minden esetben jelentkeztek be a jogszabályokban előírt határidőben abba a lakásba, ahol valójában laknak, azonban úgy tűnik, hogy a népesség-nyilvántartás sem tudta mindig megbízhatóan és elfogadható időn belül regisztrálni a változásokat. (A születésekről pl. az anyakönyvvezetők hivatalból értesítik a lakcím szerint illetékes népesség-nyilvántartási szervet, ennek ellenére néhány eset181