NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)
Dr. Lakatos Miklós: A lakossági nyilvántartások (regiszterek) szerepe a népszámlálási felvételekben
A vizsgálatba bevont 59, megyeszékhelyen lévő, 53 városi és 151 községi (összesen 263) számlálókörzet adataiból az állapítható meg, hogy a népszámlálás kevesebb lakott lakást írt össze, mint amennyit az ANH nyilvántartása szerinti címállomány tartalmazott, és az összeírt személyek száma is alacsonyabb volt a népesség-nyilvántartás szerinti népességszámnál. A lakások esetében közel 20 %-os, a népességnél mintegy 15 %-os alulszámlálás volt tapasztalható. Az össze nem írt lakások viszonylag jelentős része (15 %-a) megállapíthatóan másik számlálókörzetbe tartozott, és nem abba, ahol a címjegyzékben szerepelt. Ez jellemzően olyan esetekben fordult elő, amikor egy-egy utca stb. házszámozását - a népesség-nyilvántartási rendszer bevezetését követően bármikor - megváltoztatták, pl. a páros oldalon lévő házszámok páratlan házszámok lettek és viszont. Az ilyen jellegű változásokat a népesség-nyilvántartó szervek nem vezették át automatikusan az érintett címeknél, csupán akkor, ha az ott lakók eleget tettek - kizárólag adminisztratív célú - ki- és bejelentkezési kötelezettségüknek. Ebből adódóan a címjegyzékek sok esetben a házszámváltozás előtti állapotot tükrözték, így - különösen a körzethatárok mentén - egész utcasorok kerültek tévesen egy-egy számlálókörzet címanyagába. A címjegyzéken szereplő, de össze nem írt lakások többségéről (76%-áról) csupán annyi információval rendelkezünk, hogy az adott lakást nem találta meg a számlálóbiztos. Ezekben az esetekben az összeíró nem jegyezte fel (esetleg nem tudta megállapítani) a címjegyzék és a tényleges állapot közötti eltérés pontos okát, az utólagos összehasonlítás során pedig általában már nem volt lehetőség annak kiderítésére, hogy miért szerepel az adott cím a címjegyzékben. Feltételezhető, hogy a „meg nem talált" lakások jelentős része is házszámváltozás miatti téves besorolás, duplikátumként szereplő, vagy nem azonosítható cím. Nagyon valószínű, hogy a duplikátumként szereplő címek egy részét egy másik számlálókörzetben megtalálták, mint címjegyzéken nem szereplő lakást írták össze. A címjegyzékben önálló lakásként szereplő, de össze nem írt címek 6%-a üres telek volt, vagy olyan középület, amelyben nincs lakás. Részben a házszámváltozások, részben a pontatlan bejelentkezések miatt fordult elő, hogy a lakások egy része többször is szerepelt ugyanannak a körzetnek a címjegyzékén (pl. egyszer ajtószámmal és egyszer ajtószám megjelölése nélkül, vagy ugyanaz a lakás a házszámváltozás előtti számmal és az új házszámmal is.) Néhány esetben valamely intézeti háztartás egy részét (egy épületét, egy szobáját) szerepeltette önálló lakásként a címjegyzék. Az olyan címeknek az aránya, amelyeket azért nem írtak össze, mert nem 180
