NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Összefoglaló a kötetben szereplő tanulmányokról

A tanulmány végül kitér a népszámlálás és a folyamatos lakásstatisztika kapcsolatára. A két statisztika közötti összefüggések vizsgálatának talán legkorábbi dokumentuma Körösy József munkásságából ismert. Az 1870-ben megalakult Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala volt az európai fővárosok hivatalai közül az első, amely kialakította a lakásépítési statisztikát. „Az 1857-96. évekre vonatkozó adatok a népszámlálás eredményéből vannak merítve, míg a népszámlálások közötti évekre az épületek számát az építkezési statisztika adatai alapján szoktuk megállapítani. Ezen nyilvántartás és a népszámlálási felvétel eredményei közt kisebb eltérések szoktak felmerülni, melyek a felvételt eszközlő közegek eltérő felfogásából erednek; minthogy azonban a népszámlálás adatait megbízhatóbbnak kell tekintenünk, ezeket fogadjuk el mindig a további előírás alapjául."

1 Ezek az éppen 100 éve megjelent megállapítások mindegyike időtállónak bizonyult. A folyamatos és a népszámlálási lakásstatisztika közötti - elsősorban az eltérő módszertanból adódó - eltérések azóta is folyamatosan jellemzőek (csupán a kisebb jelzőt kell előbb elhagyni, majd később jelentősebbre, változtatni), és általánossá vált az is, hogy a népszámlálási statisztika adatbázisai teremtik meg időről időre a folyamatos lakásstatisztika korrekciójának alapjait. Magyarországon is, mint a világon általában, a nép- és lakásszámlálásokkal egyidejűleg adatokat gyűjtenek az intézeti háztartásokról és a bennük élő személyekről is. Összeírásukra hazánkban első ízben - Keleti Károly javaslatára - az 1890. évi népszámlálás alkalmával került sor, s bár azóta minden népszámlálás tematikájában szerepel, kellő hangsúlyt az eddigiekben nem kapott, az adatfeldolgozások többnyire csupán az intézetek jellemzőinek a feltérképezésére korlátozódtak, nem vizsgálták az ott élők összetételét, s szintén nem elemezték az ellátottak intézeti háztartásbeli életkörülményeit sem. A II. világháborút megelőzően az intézeti háztartások összeírásának egyik legnagyobb problémáját az okozta, hogy egyik népszámlálás előkészítésekor sem történt meg az intézeti háztartás fogalmának az egyértelmű meghatározása, sőt a népszámlálásokra vonatkozó jogszabályok is csak az 1941. évi népszámlálást megelőzően tettek összeírásukról. Az intézeti háztartás fogalmát először az 1949. évi népszámlálás határozta meg, amely megfogalmazás már tar1 Dr. Körösy József: Az 1885-1895. évi budapesti építkezések. Budapest Székes Főváros Statisztikai Hivatalának közleményei XXVIII. Budapest 1898. 4. oldal 14