NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Összefoglaló a kötetben szereplő tanulmányokról

kérdezték a vallását, anyanyelvét, állampolgárságát és lakóhelyét is. Először kellett megadni az épület építési évét, országosan is tudakolták az épület közművi ellátottságát. 1941-ben az épületekre vonatkozó kérdések, alkérdések száma háromszorosa, a lakásoké (a fővárosban) közel ötszöröse volt a 1896. évinek. Természetesen a kérdéseknek nemcsak a mennyisége változott, de egyértelműbb, szakszerűbb megfogalmazásukkal és a várható válaszok egységesítésével javult értelmezhetőségük is. Emellett a fogalmak tisztázódása, az utasítások jobb, közérthetőbb megfogalmazása is segítette a felvételi munkát, és hozzájárult a mind pontosabb adatgyűjtés biztosításához. A háborús károk pontos felmérését célozta, hogy az 1949. évi népszámláláshoz ismét teljes körű épület- és lakásösszeírás társult. A lakásul szolgáló épületek adatainak felvételére a házi gyűjtőív felhasználása ez alkalommal az eddigi legrészletesebb formában, a tetőszerkezet anyagára, az épület, valamint az abban összeírt lakások és azok szobáinak állapotára és a helyreállítás megtörténtére vonatkozó új kérdésekkel kiegészítve történt, a legfontosabbakat ezekből természetesen a házi gyűjtőívre is felvették. Az országos felvétel fontos újítása volt a „Lakásív" bevezetése, ami a fővárosihoz nagyban hasonló formában, annál két kérdéssel szűkebb terjedelemben tudakolta az épületben található lakások adatait. 1970-ben nem történt meg a lakás céljára épített, de az összeírás időpontjában - jelentősebb műszaki átalakítás nélkül - kizárólag gazdasági célra igénybe vett lakások összehasonlítása. A régebbi gyakorlathoz visszatérve a személyek és a lakások adatait különálló íveken gyűjtötték. Épületív alkalmazásáról azonban lemondtak. Az épületadatok gyűjtésének a háború után megfigyelhető szűkülő, egyre kevesebb ismérvre szorítkozó tendenciája 1980-ra az épületre vonatkozó kérdések megszűnéséig jutott. A népszámlálást szabályozó törvényerejű rendelet a lakások és az intézeti háztartások összeírása mellett - 1890 óta először - az épületek, illetve lakóépületek számbavételét nem írta elő. Ennek megfelelően az épületekre vonatkozó közvetlen kérdések egy kivétellel elmaradtak. A jövőben a teljes körű összeírás érdekében nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy á lakásállomány valamennyi szegmense számbavételre kerüljön, azaz a lakásoknak az adatfelvétel szempontjából problémásnak mondható csoportjai se maradjanak ki a felvételből. Az elmúlt két népszámlálás csak lakásadatokra koncentráló gyakorlatával szakítva az ezredfordulón mindenképpen szükséges épületstatisztikai kérdések szerepeltetése is a programban. 13