NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Oros Iván: Mezőgazdasági kérdések a hazai lakossági cenzusokban

dasági háztartás tényleges gazdasági erejét, tevékenységét, de még a családfő foglalkozásának körültekintő osztályozását sem lehet kizárólag a földterületre alapozva elvégezni, ehhez az állatállomány nagyságára vonatkozó információk is szükségesek lennének. (Itt beleütközünk abba a már korábban említett problémakörbe, hogy az állatállomány nagyságát a népszámlálás alkalmával nehéz összeírni, mivel az állatok helyszíni megtekintése - amely a pontos állatszámlálás egyik fontos kritériuma, - időigényes és a népszámlálás minőségét hátrányosan befolyásolja.) A földterület terjedelmének kérdezése tehát megalkuvást jelentett, aminek segítségével viszonylag egyszerűen közelíthető volt a gazdaságnagyság mérése. Mindez azonban nem vezetett egyértelmű osztályozásra. Azt az alapvető kérdést, hogy a gazdálkodók tulajdonában levő, vagy a ténylegesen megművelt terület alapján sorolják a különböző kategóriákba a gazdaságokat, a vizsgált időszak folyamán egyértelműen nem sikerült eldönteni. Az erre vonatkozó kérdések alapján eléggé heterogén módon történt a kategóriákba sorolás. Tisztázni kell, hogy a földtulajdon bizonyos vagyoni helyzetet jellemez, azonban semmi esetre sem határolja be a gazda tényleges tevékenységét, foglalkozását (pl. ha bérbe adja egész földjét, nem tekinthető gazdálkodónak). A megművelt gazdaságterület közelítése ennél lényegesen többet mondó, bár a különböző bérleti konstrukciók egyenlőtlenül differenciálhatják a jövedelmet. Utóbbi azonban mégis ideálisabbnak tekinthető, különösen abban az esetben, ha a háztartások tagjainak földbirtoka hiánytalanul és összevontan kerül összeírásra. A feldolgozások során a gazdák földjének nagyságméret szerinti osztályozása az egyes cenzusok alkalmával különbözött egymástól. A nagysághatárok változása azonban többnyire nem akadályozta az alapvető kategóriák elkülönülését, illetve összehasonlítását. A nagyságkategóriák száma 7 és 13 között változott az egyes népszámlálások alkalmával. Az egyes gazdaságnagyság-típusokat a következők szerint bontatták meg: 1. Törpegazdaságok (0-1 kat. holddal) 1900-1930 (megbontás nélkül) 1941 (0,25 kh. alatt és felett) 1949 (0,3 kh. alatt és felett) 1960 (0,25 kh. alatt és felett) 2. Kisgazdaságok (1-5 kat. holddal) 1900-1930 (megbontás nélkül) 1941 (1-2, 2-3, 3-5 kh.) 1949 (1-3, 3-5 kh.) 1960 (1-3, 3-5 kh.) 127