NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Összefoglaló a kötetben szereplő tanulmányokról

határozza meg, hogy milyen a vizsgált térség nemzetiségi összetétele. Emiatt a vizsgált kérdésekjelentős része nem is szerepel az EGB népszámlálási alapprogramjában. A tanulmány nemcsak a téma népszámlálási vizsgálatának múltbeli problémáit és jövőbeni lehetőségeit tekinti át, hanem a jogi korlátokat és lehetőségeket is körvonalazza. A nemzeti, etnikai hovatartozást közvetlenül vagy közvetetten tudakoló kérdések népszámlálási tematikában való szerepeltetése, kérdezési módjának kialakítása fokozott körültekintést igényel. A fokozott tapintatot nemcsak az teszi indokolttá, hogy belső emberi érzéseket tudakolnak, hanem az is, hogy a magyar népszámlálások történetében éppen e kérdésekkel összefüggésben volt példa az egyedi adatok törvénytelen felhasználására, így egyes rétegekben komoly és megalapozott ellenérzést válthatnak ki. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy az 1992-ben megalkotott LXIII., úgynevezett adatvédelmi törvényben a törvényalkotó e kérdéseket a különleges adatok közé emelte. A különleges adatok a személyes adatok körében is kiemelt törvényi védelmet élveznek, csak szigorú törvényi garanciák mellet gyűjthetők és kezelhetők. Az állampolgárság az egyén államhoz fűződő jogi kapcsolatát regisztrálja. A téma nem szerepel az adatvédelmi törvényben meghatározott különleges adatok körében. Kérdezésének alapvető célja a nemzetközi vándorlásra vonatkozó információ biztosítása. Segítségével állapítható meg, hogy hány külföldi személy él az országban. A népszámlálás az állampolgárság kérdezésével nemcsak arra keres választ, hogy honnan érkeztek a Magyarországon élő külföldi állampolgárok, hanem felmérheti azt is, hogy a jelenleg Magyarországon élő és az összeírás körébe tartozó, a környező országokból érkezett külföldi állampolgárok között milyen arányt képviselnek azok, akik magyar nemzetiségűnek vallják magukat. A lakosság állampolgárság szerinti összetételéről utoljára az 1949. évi népszámlálásból jelentek meg adatok, annak ellenére, hogy az azóta lebonyolított népszámlálásokra vonatkozó világnépszámlálási ajánlásokban az állampolgárság felvétele prioritást élvezett. Az első tíz magyar népszámlálásnál még szerepelt a kérdés, kérdezési módja a népszámlálások módszertani fejlődésével együtt változott, olyan fogalmi, módszertani változtatásra azonban nem került sor, amely az egymást követő népszámlálások eredményeinek összehasonlítását lehetetlenné vagy kétségessé tenné. A kérdés feltevése a következő népszámláláskor a jelenlegi helyzetben - a nemzetközi ajánlástól függetlenül - mindenképpen indokolt, hiszen a kilencvenes évtizedben bekövetkezett 10