NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Szűcs Zoltán: Az intézeti háztartások összeírása. A lakóhely és a tartózkodási helyértelmezése az intézeti háztartásokban élők körében

irányítás alá tartoznak vagy közös érdek kapcsolja össze őket. Feltétel továbbá, hogy a népszámlálás időpontjában legalább egy személy elsődleges, állandó lakásául szolgáljon." Az utóbbi magyar népszámlálások az intézeti háztartás minimális létszámát öt főben határozták meg, s ezt a gyakorlatot célszerű követni a következő adatfelvételeknél is, elkerülendő az olyan esetekből adódó adatfelvételi hibákat, amely például a munkáltatói támogatással igénybe vett albérlet, ágybérlet intézeti háztartásként való számbavételéből adódhat. A intézeti háztartások számbavétele azonban nem csupán az említett esetben okoz problémát, hanem mindig, ha az intézeti háztartás lakásban (nem intézeti lakóegységben) működik. E probléma megoldása a kis létszámú intézeti háztartások összeírása megtervezésének egyik fontos feladata. Az ötfős legkisebb létszámot az intézeti háztartás befogadóképességére kell érteni. Természetesen előfordulhat, hogy a népszámlálás eszmei időpontjában ennél kevesebb személy veszi igénybe az intézeti háztartás szolgáltatásait. A következő népszámlálás intézeti háztartási összeírásakor - ellentétben az 1990-es adatfelvételkor alkalmazott gyakorlattal - minden intézeti háztartást össze kell írni, függetlenül attól, hogy az eszmei időpontban lakott volt vagy sem. Ellenkező esetben a szezonálisan üzemelő intézetek (például az üdülők, üdülőszállók kempingek egy része) kimaradnak az összeírásból, torz képet adva ezzel az ország ilyen célra használt építményeiről. Az intézeti háztartás fogalmát tehát a következő népszámláláskor a nemzetközi ajánlásnál tágabban kell értelmezni, az intézetek közé kell érteni az eszmei időpontban igénybe nem vett intézeteket is, úgy, hogy az adatfeldolgozáskor biztosítható legyen a lakott és a nem lakott intézetek külön-külön történő kimutatása. Mindezeket figyelembe véve a következő népszámlálás előkészítésekor és végrehajtásakor az intézetre, intézeti háztartásra vonatkozó meghatározást az alábbi módon célszerű megfogalmazni: „Intézeti háztartási lakóegység az öt vagy több személy közösségi elhelyezésére vagy elhelyezésére és ellátására szolgáló független és elkülönített helyiség vagy helyiségek csoportja, függetlenül attól, hogy azt (azokat) kifejezetten erre a célra létesítették vagy csak később alakították át erre a célra, valamint attól, hogy az adatfelvétel eszmei időpontjában él-e benne (bennük) olyan, elhelyezést vagy elhelyezést és ellátást igénybevevő személy, akinek az intézet lakóhelye (állandó lakása) vagy tartózkodási helye (ideiglenes lakása). Intézeti háztartásként kell számbavenni azoknak a személyeknek a csoportját is, akik nem intézeti lakóegységben, hanem 103