NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Szűcs Zoltán: Az intézeti háztartások összeírása. A lakóhely és a tartózkodási helyértelmezése az intézeti háztartásokban élők körében

lakásban élnek, de egyébként - elhelyezés és ellátás tekintetében - megfelelnek az intézeti háztartás fogalmának. Szintén intézeti háztartásként kell számbavenni azokat az ideiglenes, mozgó vagy egyéb létesítményeket (lakókocsi, barakk, uszály stb.), amelyekben intézeti ellátásban részesülő személyek élnek, és befogadóképességük az öt főt eléri. Azokat a személyeket (gondnok, igazgató stb.) és velük élő családtagjaikat, valamint a szintén velük élő más rokon vagy nem rokon személyeket, továbbá az otthonházak lakóegységeit és azok lakóit, ha az intézeti háztartás szolgáltatásait nem veszik igénybe (az intézménytől független magánháztartást vezetnek), magánháztartásként, az általuk lakott (használt) helyiségeket pedig lakott lakásként kell összeírni. " A népszámlálások egyik alapvető problémája, hogy kikre, mely személyekre terjedjen ki az adatfelvétel. Ezt mindenkor az adatfelvétel végrehajtását szabályozó utasítás tartalmazza, az abban foglaltakat kell alkalmazni az intézeti háztartásokban élőkre is. A kilencvenes évek elején, nagyrészt a társadalmi és gazdasági változások velejárójaként felgyorsult a jogalkotási folyamat, amelynek eredményeként egyrészt új törvények, rendeletek születtek, másrészt az elavult, korszerűsítésre szoruló jogszabályokat módosították, a kor követelményeihez igazították. E jogalkotási, jogszabály-korszerűsítési folyamat egyes elemei kihatnak az intézeti háztartások csoportosításával kapcsolatos tennivalókra is. A népszámlálás előkészítésének intézeti háztartásokkal kapcsolatos feladatai között ennél fogva jelentős helyet követel magának a rendeltetés szerinti csoportosítás újragondolása, a jogszabályokkal harmonizáló intézettípus-kategóriák kialakítása. E munkafolyamat kezdeti szakaszában kialakult az intézeti háztartások egy olyan csoportosítása, amely - főként a szociális törvény

7 meghatározásaira és előírásaira építve - e követelményeknek már eleget tesz. A jogszabályokkal való teljes harmonizációhoz nélkülözhetetlen a széleskörű egyeztetés a témában érintett hatóságokkal és szervezetekkel. Az intézeti háztartások új, még egyeztetésre váró, rendeltetés szerinti csoportosítása a következő: - gyermekvédelmi szakellátás bentlakásos intézményei (ide tartoznak a tartós bentlakásos gyermekvédelmi intézmények), mint a(z) 7 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról. További felhasznált jogszabályok: 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról; 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról; 1997. évi CXXXIX. törvény a menedékjogról; 18/1979. (X. 17.) BkM rendelet a kereskedelmi szálláshelyek osztálybasorolásáról (hatályát veszette 1998. július 1-jei hatállyal, de rendelkezéseit 1999. december 31-ig figylemebe kell venni); 45/1997. (XX. 17.) NM rendelet az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézetről, valamint a Család- és Gyermekvédelmi Szakmai Kollégiumról; 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet a kereskedelmi és fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről. 104