NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Szűcs Zoltán: Az intézeti háztartások összeírása. A lakóhely és a tartózkodási helyértelmezése az intézeti háztartásokban élők körében

(lakásbérlő), intézetekben (kaszárnya, kórház, klastrom stb.) ennek vezetője (főnök, igazgató stb.) tölti ki. ... Ha valamely lakás (intézet) több emeletet foglal el, szintén csak egy Lakásív állítandó ki, de a helyiségeknek emeletek szerinti megoszlása a Kiegészítölapon pontosan kitüntetendő. ... Az intézetekhez (kaszárnya, kórház, kolostor, internátus stb.) tartozó összes helyiségek, ha egy közös célra szolgálnak, egy Lakásíven tüntetendők ki, de az ottani magánlakásokról (tiszti, altiszti, igazgatói, gondnoki, szolgai lakásokról stb.) külön-külön Lakásívet kell kiállítani." 1930-ban a gazdasági helyiségek felsorolása az istálló és a „garage" felvételével kiteljesedett, a lakók név szerinti felsorolását tartalmazó tábla pedig - a fejrovat jelentős bővülése miatt - kétoldalasra nőtt. A „Lakásív" tartalma az 1941. évi népszámláláskor - majd azt követően 1949-ben is - tovább bővült, az intézeti háztartások összeírásában azonban ez nem hozott változást. 3. A következő népszámlálás intézeti háztartási összeírása Az eddigiekből egyértelműen kitűnik, hogy a korábbi népszámlálások az intézeti háztartások számbavételét csak kisebb jelentőségű részfeladatnak tekintették, amely a teljeskörüség biztosításának az egyik feltétele. Az intézeti háztartások és a bennük élő személyek adatainak bemutatása azonban ennél sokkal nagyobb figyelmet érdemel, hiszen a népesség több mint két százalékát kitevő mintegy negyedmillió ember társadalmi-demográfiai összetételéről, életkörülményeiről stb. a népszámlálásoknak ugyanúgy számot kell adniuk, mint a magánháztartásokban élők esetében. A soron következő népszámlálás tervezésekor tehát a korábbiaknál lényegesen nagyobb figyelmet kell fordítani az intézeti háztartásokra és a bennük élőkre, annál is inkább, mivel a társadalmi-gazdasági rendszerváltás következtében az intézeti háztartások struktúrája jelentős mértékben megváltozott. Egyes intézeti háztartási típusokhoz tartozó intézetek (pl. a munkásszállások, alkalmazotti szálláshelyek) száma nagymértékben csökkent, másoké (pl. szociális otthonok, szociális gondozóintézetek) viszont éppen ellenkezőleg, jelentősen emelkedett, s megváltozott az intézeti háztartásokat fenntartó intézmények, szervezetek összetétele is: nőtt a magánszféra és az egyház, csökkent a gazdálkodó szervezetek szerepe. 100