NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Szűcs Zoltán: Az intézeti háztartások összeírása. A lakóhely és a tartózkodási helyértelmezése az intézeti háztartásokban élők körében

A népszámlálási eredmények közzétételekor az adatok elemzői hagyományosan a nép­számlálások közötti időszakok változásait figyelik meg, ami általában érthető, hiszen a nép­számlálási adatok egy részénél nincs lehetőség közbülső információk figyelembevételére. Ez lehet azért, mert az adott információt a folyamatos statisztika nem figyeli meg, illetve lehet azért is, mert a közbülső adatfelvételek - bár az adott ismérv a megfigyelt jelenségek között szerepel - a teljes körű népszámlálás pontosságát nem tudják biztosítani. Némileg jobb a helyzet az általában a népszámlálások közötti időszak felezőjéhez közeli időpontokban tartott, a lakásállomány és népesség, valamint az intézeti háztartások korábban egy, az utóbbi időkben két százalékára kiterjedő mikrocenzusok, kis népszámlálások esetében. Ekkor a mintanagyság már elég nagy ahhoz, hogy az adatokhoz tartozó hibák nagysága - vi­szonylag nagy mélységű, többdimenziós feldolgozáskor is - az elemzést egyáltalán ne, vagy legalább érdemben ne torzítsa, ezáltal az adatok a teljes körű adatokkal összevethetők legyenek. A soron következő népszámlálás adatainak elemzésekor elemzésekor ezt a lehetőséget foko­zottan kell figyelembe venni, hiszen a rendszerváltást követő alapvető társadalmi-gazdasági változások jórészt a népszámlálási ciklus első felében valósultak meg. Különösen igaz ez az intézeti háztartásokra. Az ezen intézmények és fenntartóik szerkezetében, összetételében bekö­vetkezett változások, a legjelentősebb, a strukturális átalakulást leginkább befolyásoló módosu­lások nagyrészt az időszak első felében mentek végbe, míg az évtized második felére ez a moz­t gás lelassult, egyes intézettípusoknál mindinkább elhanyagolhatóbbá, jelentéktelenebbé vált. A gazdasági rendszerváltás következtében jelentősen lecsökkent a munkásszállók, alkalmazotti szálláshelyek, számottevően nőtt viszont a különböző szervezetek által fenntartott szociális jel­legű ellátást nyújtó intézetek száma. Az intézeti háztartás fogalmának meghatározásakor - biztosítandó az időbeli összeha­sonlíthatóságot - figyelemmel kell lenni a magyar népszámlálások hagyományaira, valamint figyelembe kell venni az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának és a Európai Közösségek Statisztikai Hivatalainak közös munkájával kialakított „Ajánlás a 2000 körüli nép- és lakás­számlálásokhoz az EGB régióban"' című dokumentumot 6, amely kitér az intézet („kollektív la­kóegység"), mint a lakóegységek egyik típusának a meghatározására is. Az ajánlás 235. paragra­fusa szerint „... a kollektív lakóegység a létesítmények elkülönített és független csoportja, Eredeti címe: Recommendations for the 2000 censuses of population and housing in the ECE region. United Nations, New York and Geneva, 1998. 85 pp. 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom