NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998)

Előszó

nemcsak az eszmei időpont körül aktuálisan felmerülő igényeket kell majd kielégítenie, hanem olyan jellemzőkre, kérdéskörökre is ki kell térnie, amelyek várhatóan majd a későbbi évtizedekben kerülnek az érdeklődés középpontjába. Emellett a rendszerváltozás adta lehetőségek és körülmények is új helyzet elé állítják a statisztikai szolgálatot. A soron következő népszámlálást tehát a korábbiaktól eltérő társadalmi-gazdasági körülmények között, új technikai, informatikai és kommunikációs eszközök igénybevételével kell megszervezni és előkészíteni. A statisztikai adatok iránti igények általában véve is egyre bővülnek, s ez fokozottan igaz a népszámlálási adatokra. A különböző szintű döntéshozó és döntés-előkészítő szervezetek, a központi és a helyi közigazgatás, a tudományos élet képviselői, a civil szervezetek és az üzleti szféra résztvevői mind szélesebb körben igényelnek makro- és mikroszintű társadalmi és demográfiai adatokat. Az alakulóban levő „Szociális Európa" és a „Régiók Európája" a csatlakozás előtt álló Magyarországra vonatkozó, más országokkal összehasonlítható népszámlálási adatok iránti érdeklődést már most is érzékelhetően fokozza, hiszen a teljes körű népszámlálás az egyetlen olyan statisztikai adatforrás, amely meghatározott időpontra vonatkozóan szolgáltat a népesség nagyságára, korösszetételére, iskolázottságára, foglalkoztatottságára, a háztartások és a családok összetételére, a lakáskörülményekre országos vagy a tetszőleges legkisebb területi egységre vonatkozó, illetve bármilyen területi aggregáltságú keresztmetszetet a társadalomról. A társadalmi érdeklődés előterében áll többek között a munkanélküliség, a külföldi munkavállalás, a vándorlás témaköre, de feltehetően igény jelentkezik majd olyan új és időszerű megfigyelések iránt is, mint pl. a magángazdaság, azon belül a külföldi töke szerepe, a mezőgazdaság tulajdonviszonyainak átalakulása, a szociális szféra, valamint a nyugdíjasok helyzete. A szakmai szempontok mellett tekintetbe kell venni azt is, hogy az EU-csatlakozás egyik fontos feltétele a jogharmonizáció, amelybe beleértendő a statisztikai információrendszerre ható jogszabály-alkotási folyamat is. A soron következő népszámlálás szempontjából különösen fontos az adatvédelemmel, valamint a polgárok név- és lakcímbejelentésével kapcsolatos jogalkotás és jogalkalmazás kérdése. Erre többek között azért is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani, mert számítani lehet arra, hogy a népszámlálások szükségességét megkérdőjelező nézetek is komoly sajtótámogatottságot kaphatnak. Az ezredforduló körüli népszámlálás előkészítésének időszakában tehát a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kell helyezni a népszámlálás közönségkapcsolataira, közösségi programjára, ráirányítva a figyelmet az adatvédelmi szabályok betartásának garanciáira, és a szakszerűen végrehajtott népszámlálás pótolhatatlan értékeire. Az előzőekben vázoltakból következik, hogy ez a népszámlálás kiemelt jelentőséggel bír majd a hazai népszámlálások történetében, eredményei összehasonlítási alapul szolgálnak a későbbi évtizedekben, talán évszázadokban is. Az ilyen elvárásoknak történő megfelelés olyan átgondolt, széles körű egyeztetés keretében, az adatfelhasználók igényeinek messzemenő figye6