NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998)

Összefoglaló a kutatás keretében készült tanulmányokról

körüli népszámlálás programjának kialakításánál nem szabad figyelmen kívül hagyni. A lakosság iskolázottsága, képzettsége ugyanis a nemzet szellemi vagyona, és annak gyarapodása a jövőben az életmód, az életvitel, a társadalmi élet konszolidációja, valamint a gazdasági átalakulás és fellendülés egyik meghatározó tényezője lesz. A fo cél a vonatkozó információk lehető legrészletesebb felmérése, illetve megismerése, valamint a korábbi adatokkal való összehasonlíthatóság, a hosszú időszakra visszatekintő adatsorok, adatkombinációk folytatásának biztosítása. Természetesen számolni kell azzal, hogy a népszámlálás rendkívül sok területre terjed ki, így programja igen széles körű, miáltal az egy-egy témakörre vonatkozó kérdések száma korlátozott, ugyanakkor tekintetbe kell venni azt is, hogy a népszámlálás a népességre vonatkozó néhány alapvető információ - így az iskolázottság - egyetlen, vagy legalábbis kiemelkedően legfontosabb forrása, ezért részletes megfigyelése feltétlenül indokolt. Az előbbiek jegyében folytatott kutatás keretében készült tanulmány az iskolázottságra és a szakképzettségre vonatkozó népszámlálási adatgyűjtés hazai történetét, közelmúltbeli gyakorlatát és lehetséges jövőjét rendkívül körültekintően, ugyanakkor informatívan és tömören foglalja össze. Jól nyomon követhető a műveltségre, iskolázottságra, valamint a szakképzettségre vonatkozó kérdéskörök - az adott kor igényeihez igazodó - változása. (Ezt szemléletessé teszi a tanulmányt kiegészítő 1. sz. melléklet, amely a témakörre vonatkozó kérdéseket a népszámlálások sorrendjében mutatja be.) A szerzők felvetik azt a problémát, miszerint visszakerüljön-e a népszámlálási programba az 1970 óta kihagyott, az írni-olvasni tudásra vonatkozó kérdés. A tanulmányban ezzel kapcsolatban - többek között - a következők olvashatók: „... társadalmi szempontból az írni-olvasni tudás kérdése mindaddig nem hagyható el, amíg egy-egy korosztályból közel ezer fiatal egy osztályt sem végzett az írástudatlanság felszámolására irányuló intézkedések ezen információk alapján hozhatók meg." A szerzők összefoglalják az oktatási rendszer változásainak a múltban tapasztalt és a jövőben várható hatásait a népszámlálásoknak e tárgykört érintő programjára. Külön tárgyalják és egy ábra segítségével igen szemléletesen mutatják be - az ezredforduló magyar iskolarendszerét, amely jelenleg kialakulóban van. A soron következő népszámlálásnak, bármilyen csekély mértékben érinti is azt az új oktatási rendszer - már csak tradicionális okok miatt is -, igazodnia kell a jövőhöz. A tanulmány részletesen foglalkozik a szakképzettség megfigyelésével, mint a népszámlálások legváltozékonyabban felmért és feldolgozott témájával, amely talán a legtöbb módszertani problémát veti fel. A szakképzettség jelentősége időről időre növekszik, hiszen mind a munkavállalás, mind a munkaerő-felhasználás oldaláról nézve a kérdést, a szerepe egyre inkább meghatározó, így megfigyelése továbbra is indokolt. 16