NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998)
Összefoglaló a kutatás keretében készült tanulmányokról
A népesség ismereteiben, képzettségében megtestesülő szellemi vagyon gyarapodása a jövőben előreláthatóan az eddiginél is közvetlenebbül járul hozzá a társadalmi változásokhoz, a gazdasági előrehaladáshoz. A lakosság képzettsége és a gazdasági fejlődés kölcsönhatásának folyamatában az iskolai végzettség dominanciája különösen századunk második felében erősödött fel. Ezt tükrözi az oktatás világszerte tapasztalt rendkívüli expanziója, amelynek eredménye az egyre magasabb fokú végzettségek megszerzésének széles körű elteijedése, illetve a műveltség színvonalának jelentős emelkedése. A századvégi modernizációban, valamint az új technológiák által kikényszerített foglalkozási struktúrákban a korszerű ismeretek birtoklása, a tudás korábban nem tapasztalt módon felértékelődött. A gazdaságukat fejlesztő országokban ma már nem ritka az egész aktív életen át tartó ún. „live-long" tanulás, a fiatal felnőtt korban megszerzett első végzettség újabb képesítésekkel (átképzés, továbbképzés) történő kiegészítése. Bár a gyorsan változó képzési követelményeket a különböző iskolarendszerek az oktatási folyamat történeti okai és a szakmai sajátosságok miatt nem elégíthetik ki kellő rugalmassággal, a tízévenként végrehajtott népszámlálásokban az iskolázottság változásainak fő irányai jól nyomon követhetők. Ez a tény fokozott felelősséget ró az ezredforduló népszámlálási programjának összeállítóira és végrehajtóira. A lakosság műveltségének, iskolázottságának vizsgálata a népszámlálások programjainak egyik fontos, de egyben legtöbb módszertani problémát tartalmazó kérdésköre. A népszámlálás jellegéből adódóan ugyanis a kérdések a népességre egy adott időpontban jellemző adatokat tudakolnak. így van ez a műveltség, iskolai végzettség kérdéskörében is, ugyanakkor a válaszokban több évtized oktatási, iskolai rendszerében megszerzett végzettségeket kell számba venni, az iskolai végzettségben bekövetkezett változások időrendi alakulásának vizsgálata során pedig még ennél hosszabb időszak oktatási rendszereiben megszerzett végzettségeket kell összehasonlíthatóvá tenni. A magyar oktatás rendszere a hazai népszámlálások több mint 120 éves története során többször, alapvetően változott, miközben az oktatásban végzettek köre - minden iskolai szinten - időről időre bővült. Mindez a népszámlálások műveltségre, iskolai végzettségre és szakképzettségre vonatkozó kérdéseinek körültekintő megfogalmazását tette szükségessé a múltban, és teszi indokolttá ma és a jövőben is. A népszámlálások műveltségre, iskolai végzettségre vonatkozó kérdései a tudományos és igazgatási követelmények mellett minden korban a népesség általános műveltségi színvonalának, az iskolai oktatás rendszerének, illetve a képzés specializáltságának függvényében alakultak ki. Az oktatási rendszer 2000 körüli átalakulása várhatóan tovább nehezíti az iskolai végzettség mérését. Az oktatási rendszer előrelátható változásait - amelyek már a mai oktatási rendszerben körvonalazódnak, illetve a vonatkozó jogszabályok alapján érzékelhetők -, az ezredforduló 15
