NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998)

Összefoglaló a kutatás keretében készült tanulmányokról

(KÖNYV) népességadatai közötti eltérések okaira, rámutatva azoknak további várható hatásaira is. Az 1990. évi népszámlálás tapasztalataival foglalkozó rész már átvezet a következő népszámlálás alkalmával feltétlenül figyelembe veendő tényezők, jogszabályi problémák ismertetésére. Végezetül a tanulmány összefoglalóan bemutatja a 2000 körüli népszámláláshoz készült ENSZ-ajánlás vonatkozó részeit, majd azokra, valamint az eddigi tapasztalatokra és a várható igényekre alapozva javaslatot tesz a soron következő hazai népszámlálás alkalmával kialakítandó népességcsoportosításokra, továbbá az azokhoz szükséges információk megfigyelésére. Miután a népszámlálás népességadatára épül a lakónépesség természetes népmozgalmi eseményeken (születés, halálozás) és vándorláson alapuló továbbszámítása, az annak módszereit bemutató összeállítás jól egészíti ki a fentiekben ismertetett tanulmányban felvetett problémákat, ugyanakkor igen világosan tárja fel a hazai népesedésstatisztika néhány súlyos gondját. Az összeállításból érzékelhető, hogy 1970 és 1980 között lényegében még zártként viselkedő magyar népességben jól alkalmazható népesség-továbbszámítás - és annak utólagos korrekciója - az 1980-as évtizedben már ellentmondásos eredményekre vezetett. E módszertani anyagból kiviláglik továbbá, hogy a nemzetközi vándorlások statisztikájának hiányosságai - az 1980-as évek vége óta megnövekedett jelentőségű nemzetközi vándorlások miatt - gyakorlatilag illuzórikussá tette a korrekt országos népesség-továbbszámítást. A kettős lakcím-bejelentési rendszer léte és a lakcímbejelentés lazasága ugyanakkor a - KÖNYV-nél megjelenő lakcímbejelentésekre épülő - belföldi vándorlási statisztika, és ezen keresztül a területi népességtovábbszámítás megbízhatóságát is megkérdőjelezi. Mindebből következik, hogy feltétlenül szükséges lenne kialakítani egy konzisztens nemzetközi vándorlási statisztikai rendszert, valamint a jelenlegi belföldi vándorlási statisztika (az állománynak a KÖNYV-től történő átvétele) helyett ismételten be kellene vezetni egy, a korábbiakban már bevált rendszerhez hasonló adatgyűjtést. A vándorlási statisztika hiányosságai miatt viszont fokozott jelentősége van annak, hogy az ezredforduló körüli népszámlálás programjában minél több olyan kérdés szerepeljen, amelyek alapján következtetni lehet az 1990-es évtized vándorlási folyamataira. Ez utóbbi felvetés viszont már átvezet a kutatás vándorlási témaköréhez. A vándorlás kérdésköre általában akkor kerül a társadalmi érdeklődés előterébe, amikor az valamilyen oknál fogva tömegessé, mindenki által érzékelhetővé válik. Az utóbbi időszakban a belső vándorlást tekintve hazánkban ilyen korszak volt az iparosítás kezdetével, a nehézipar kialakításával összefüggésben az 1950-es évek eleje, majd a mezőgazdaság kollektivizálása kapcsán az 1950-es évek vége és az 1960-as évek eleje, amikor a falvakból városokba, azaz agrártérségekből ipari zónák felé áramlott a népesség. A külső vándorlás vonatkozásában példaként az 13