A zsidó népesseg száma településenként 1840–1941 (1993)

BEVEZETÉS (magyar és angol nyelven)

BEVEZETÉS Néhány éve adódott lehetőség olyan nemzetiségi és etnikai kutatásokra, illetve adatok összeállításának készítésére, amelyekre az elmúlt 45 évben nem volt mód. így készültek és készülnek az ún. történelmi Magyarország jelenlegi és ma más államokhoz tartozó területeiről nemzetiségi kiadványok, az 1910. évi területi részletezés alapján, gyakorlatilag 1869-től 1941. évi adattartalommal. E sorozat keretében már megjelent az "Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) megoszlása (1850-1941)" c. kötet és tervezzük kiadni a Felvidék és Kárpátalja, ill. a Vajdaság (Délvidék) köteteit is. Terveink között szerepel egy hasonló sorozat kiadása a vallási részletezés szerinti adatokról. Ezek az adatok korábban már napvilágot láttak, de ilyen típusú összesítés, ahogy ezt a jelenlegi sorozatban tervezzük, még nem került közlésre. E kötet összeállításával így a demográfia egy régebbi adósságának tesz eleget a Központi Statisztikai Hivatal, amikor az Országos Tudományos Kutatási Alap programja keretében megpróbálja területi részletességgel bemutatni a zsidó (izraelita)!/ népesség számának alakulását az 1830-as évektől 1941-ig. Egy sorozat első kiadványának tekinthető ez a kötet, amely azonban a történelmi múlt alapján jelentősen eltér a többiektől és így önálló kötetnek is felfogható. Ez az eltérés több irányú. Tekintettel arra, hogy a magyarországi zsidóság nagyrésze a Holocaust áldozata lett, ezért ez a kötet tulajdonképpen emlékkötet is. Tartalmazza azokra az évekre vonatkozó adatokat, amikor a történelmi Magyarországon (pl. 1910-ben) 910 ezer, 1930-ban a trianoni Magyarország területén 445 ezer, vagy 1941-ben a trianoni területen 404 ezer; illetve a megnagyobbodott ország területén 725 ezer izraelita vallású személy élt. Tekintettel a történelmi jellegre is, e kötetnél kénytelenek voltunk a területi beosztást a szokásostól eltérően meghatározni. Arra a megállapításra jutottunk, hogy el kell térni e közlésnél a kizárólag Magyarország jelenlegi területére vonatkozó területi részletezéstől, mivel az 1938 és 1941 közötti időszakban számos olyan terület került magyar közigazgatás alá, ahol jelentős számú izraelita lakosság élt (Kárpátalja, Máramaros, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Kolozsvár stb.). A izraelita népesség számának alakulását megítélni, a veszteségeket megállapítani, történelmi elemzést készíteni csak úgy lehet, ha az adatokat az 1941. évi országterület szerinti részletezésben ismertetjük. A trianoni Magyarországon - mint korábban említettük - 404 ezer, a visszacsatolt területen 321 ezer izraelita vallású személy élt. Azoknak a személyeknek a száma, akiket a Holocaust érintett, ennél lényegesen magasabb volt. Az 1941. évi XV. tc. alapján 62 ezer keresztény vallású személyt is zsidónak kellett tekinteni. Meg kell jegyezni, hogy a Magyar Statisztikai 1/ A kiadványban az "izraelita" szó a zsidó vallásra vonatkozik. Magyarországon — ahogy sok más országban és nyelvben is — ezt az eufémizmust használták, mert úgy vélték, hogy mentes azoktól a negatív felhangoktól, amelyek a legtöbb nem zsidó környezetben a "zsidó" szóhoz tapadnak. Ezért használták az "izraelita" szót a közigazgatásban (és a statisztikában), valamint a zsidó közösségi intézmények neveiben is. 5