A zsidó népesseg száma településenként 1840–1941 (1993)

BEVEZETÉS (magyar és angol nyelven)

Szemle XII. évf. 1941. 1. számú kötetében ezt a számot 100 ezer főre becsülték. (Később ezt a lélekszámot veszi át sok szerző, aki a Holocaust kérdéseivel foglalkozik, mások a hivatalos 62 ezres számot használják.) Figyelembe kell venni azt is, hogy ezek az adatok települések szerinti részletezésben az 1941. évre vonatkozóan már nem mutatnak teljesen hiteles képet. Egyesek feltehetően megpróbálták vallási hovatartozásukat másként minősíteni (bár ezt a törvény szigora akadályozta), számos izraelita vallású férfi már munkaszolgálatot teljesített, illetve elhalálozott, s így a település népességszámából már hiányzott. Az 1941. évi területi részletezés azért is fontos, mert a II. világháború befejezése után nagyon nagy volt a lakosság lakóhelyváltoztatása. A megmaradt izraelita vallású (vagy keresztény vallású, korábban "zsidónak minősített") személyek közül számosan a szabadulás után nem eredeti lakhelyükön, hanem Magyarország jelenlegi területén folytatták életüket. A területi részletezés mellett vissza kell még térni az időpontok megválasztására is, különösen a történelmi értékelhetőség szempontjából. Az időpontok meghatározásánál mindenekelőtt a magyar népszámlálások kerültek előtérbe. Ennek alapján az adatsort 1869-cel lehetett volna kezdeni, azonban ennél a népszámlálásnál a vallási adatokat községi részletezésben nem közölték. így a magyar népszámlálások sorozatából az első ismertetés az 1880. évről szól. Az anyagi lehetőségeket és a közlés terjedelmét is figyelembe véve, nem lehet valamennyi adatot publikálni, ezért az 1880. évi népszámlálás mellett az 1910., 1920., 1930. és 1941. évi népszámlálás adatait vettük figyelembe. Az 1900. és 1910. évek közül azért választottuk az utóbbit, mert az volt az utolsó olyan népszámlálás, amely a történelmi Magyarországra vonatkozott. Foglalkozni kellett annak kutatásával is, hogy hogyan lehetne egy hosszabb idősort biztosítani. Erre a célra a Fényes Elek összeállította 1840-es adatokat láttuk célszerűnek felhasználni, az eredeti kötetekből kigyűjtve. A módszertani és egyéb kérdések további ismertetése előtt e témakörrel kapcsolatban egy kis kitérőt kell tenni. Az időszak, amit közreadunk, az 1941. évvel zárul, de talán nem érdektelen itt megemlíteni az 1949. évi népszámlálás megyesoros adatait, mivel az mutatja az életben maradottak számát (az 1945 és 1949 között elhalt személyek nélkül, illetve a születettek beszámításával). Nem lehet tudni, hogy az életben maradottak közül 1945. és az 1949. évi népszámlálás között hány személy hagyta el az országot, vándorolt ki, telepedett le egy másik országban. Nem ismert azoknak a száma, akik korábban — mint azt előbb jeleztük — nem a trianoni Magyarország területén éltek. Nem ismert az időközben bekövetkezett asszimilációs folyamat (elsősorban vegyes házasságok révén) és nem lehet tudni, hogy mennyi azoknak a személyeknek a száma, akik koncentrációs táborokban, esetleg egyéb helyeken (főleg nyugaton) szabadultak fel, de nem tértek vissza Magyarországra. Ezek az adatok mindezeket figyelembe véve így is rendkívül érdekesek, mert alapját képezték mindenféle visszaszámlálásnak és összehasonlító adatul rendelkezésre állnak, ha sor kerül valamilyen adatfelvételre. 6